Minden tiltva – de mozogni kell!
Már több mint egy éve korlátozza mindennapjainkat a koronavírus okozta járvány és ennek a következményeként bevezetett intézkedések. Ezalatt a sportolni szeretők edzési szokásai is jócskán megváltoztak, nem szólva azokról, akik éppen most döntötték el, hogy szeretnének megszabadulni a felesleges kilóiktól.
A profi sport lehetőségei is megváltoztak az elmúlt esztendőben. Az első teljes leállás után ugyanis fokozatosan megnyíltak a stadionok, ám a nézők csak egy rövid időszakra térhettek vissza a lelátókra. A járvány hullámainak függvényében alakuló korlátozások azonban nemcsak a hivatásos sportolók edzési feltételeit nehezítették meg, de lehetetlen helyzetbe hozták a mozgás hétköznapi szerelmeseit is.
A nyári viszonylagos szabadság után októberben ismét bezártak az edzőtermek, és rövid időre ugyan még ki tudtak nyitni, de azóta sok más sportlétesítménnyel együtt ugyanúgy elérhetetlenekké váltak, akár a ruhaüzletek vagy éppen a kávézók. A sportolás esetében azonban nem a fogyasztási szükségleteinket igyekszünk kielégíteni, hanem az egészségünk védelmére szeretnénk törekedni. S bármennyire is fontos ez éppen ebben az időszakban, mégis alig van lehetőség rá, hogy ezt valamilyen szervezett keretek között végezzük.
Marad tehát az otthoni edzés vagy a természetben való mozgás, aszerint, kinek milyen lehetőségei vannak, illetve ki hogyan szeretné formában tartani magát. Igaz, aki nagyon akarja, talál megoldást, de azért a nagyobb állami segítség sem jönne rosszul.
Az oktatási tárca ugyan lépett valamicskét, és elindított egy webes felületet, amely a covidsemafor.sportcenter.sk/domov linken érhető el. Ezen az oldalon meg tudjuk nézni, hogy az adott járásban az aktuális szabályozások alapján az általunk választott sportágra milyen korlátozások vonatkoznak. Pontosabban, a korlátokkal megismerkedünk, a lehetőségek megtalálása azonban már a mi feladatunk.
A tapasztalt sportkedvelők nyilván könnyen találnak maguknak a szabadban is jó terepet a futásra, gyaloglásra. Azoknak már nehezebb a dolguk, akik például az úszás szerelmesei, annyira azonban nem merészek, hogy bevállalnák a jeges úszás gyötrelmeit. A tavasz beköszöntével ugyanakkor az időjárás enyhülésének köszönhetően egyre többen mernek majd hosszabb időt is kint tölteni a szabadban és sportolni.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a bezártság okozta depressziónak is hatékony ellenszere és gyógymódja lehet a sport, amely új távlatokat nyithat az életünkben. Éppen ezért sokan döntenek úgy napjainkban, ha éppen otthonról kell dolgozniuk, vagy több a szabadidejük, hogy sportolásba kezdenek.
Akár túlsúllyal is, vagy éppen amiatt. Bármily gyakran is hangzik el, hogy a fogyás szempontjából a táplálkozás nagyobb szerepet játszik, mint a testmozgás, a szakértők mégis azt javasolják, hogy ha fogyni szeretnénk, akkor az étkezési szokásaink átalakítása mellett mindenképpen kezdjünk el mozogni.
Néhány kutatás már arról tanúskodik, hogy a gyorsabban járó embereknél például a koronavírus súlyos lefolyásának a veszélye is jóval kisebb, mint a lassan sétálóknál. Ha ezt nem is hisszük el feltétlenül, azt talán senki sem vonhatja kétségbe, hogy a jobb fizikai állóképesség a betegség leküzdésében is előnyt jelenthet. A túlsúly és a mozgásszegény életmód ugyanis számos betegségnél kockázati tényező, éppen ezért a sportolásra szánt időt sohasem tarthatjuk fölöslegesnek.
A súlyunktól függetlenül fontos a mozgás tudatos tervezése, hogy fel tudjuk építeni a fejlődési útvonalat, ezáltal pedig nem csupán a szervezetünket készítjük fel a nagyobb terhelésre, hanem a motivációnkat is állandóan képesek leszünk fokozni.
A jelenlegi ingerszegény mindennapokban pedig nemcsak azért veszélyes a mozgás elmaradása, mert elhízunk vagy a már meglévő súlyfelesleg tovább növekszik, hanem amennyiben a műszaki kütyük világában töltjük a mindennapjainkat, az a mentális egészségünkre is jelentős hatással lesz.
A digitális eszközök használata ugyanis megváltoztatja a világlátásunkat, és ez a hatás gyerekek esetében különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai friss kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfagenerációs, vagyis 2010 után született gyermek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól.
„Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak, és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat” – összegezték a kutatás eredményeit az ELTE kutatói.
Ebből is kitűnik, hogy az életforma milyen hatással van a mindennapi működésünkre. A tudományos kutatások mellett a mindennapi tapasztalataink is elárulják, hogy a bezártság idején érdemes időt szánni a biztonságos környezetben végzett sportolásra, vagy legalább néhány kilométeres gyaloglásra.
A felvidéki települések kincseket rejtő erdői vagy vízpartjai erre kiváló lehetőséget nyújtanak, s még a városban élők is találnak a járás határain belül néhány izgalmas helyet, amit felfedezhetnek, miközben a szervezetük is új energiát nyerhet.
Megjelent a Magyar7 2021/12.számában.
