Milyen lesz a tokiói olimpia?

Tokió a világ legnépesebb városa, ha az agglomeráció alapján rangsoroljuk a településeket. A 36-37 millió lakosból majdnem 14 millió él a tényleges városban, magyarán kis híján Magyarország és Szlovákia teljes népessége elférne benne. Itt rendezik meg a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Ha kivesszük a sorból az elmaradtakat, akkor ez lesz a huszonkilencedik. Azt a hármat – 1916, 1940 és 1944 – a két világháború miatt nem rendezték meg. Egyesek szerint a koronavírus-járvány miatt a 2020-asat is se kellett volna. A tokiói nem kerül fel erre a listára, csak egy év halasztást kapott. Egyszer már parádézott a házigazda szerepében a japán főváros, mégpedig 1964-ben.  Akkor 93 ország 5 100 sportolója vett részt a játékokon. Akkor az olimpiát októberre időzítették a nyári hőséget és a szeptemberi tájfunokat elkerülendő, a cselgáncs és a röplabda pedig ott debütált az újkori olimpiák történetében. Magyarország 10 aranyat, 7 ezüstöt és 5 bronzérmet szerzett, Csehszlovákia 5 aranyat, 6 ezüstöt és 3 bronzot. Előbbi eredmény a hatodik helyet jelentette az éremtáblázaton, utóbbi a kilencediket.

Ezúttal több mint 11 ezer sportoló vehet részt az ötkarikás játékokon, és valószínűleg 206 vagy 207 országból érkeznek majd a sportolók. Tokió egyébként Isztambullal és Madriddal versengett a rendezési jog megszerzéséért. Az első körben az utóbbi két pályázó azonos szavazattal állt, a plusz szavazás döntött arról, hogy a japán főváros a török metropolisszal harcol a második körben. Tokió 60, Isztambul 36 szavazatot kapott. Hány sportágban osztanak majd érmeket? A sportágak száma 33, a szakágaké viszont 50, és összesen 339 versenyszámban hirdetnek győzteseket.

Mit jelent a szakág, mi a különbség sportág és szakág között? A birkózás például sportágnak számít, de a kötött- és szabadfogás már két különálló szakág. Kajak-kenuban is megkülönböztetnek síkvízi és szlalom szakágat, a kerékpározás, mint sport szerepel az olimpián, de öt szakággal, a torna hárommal, a röplabda és a kosárlabda két-két szakággal, a vizes sportok – egy nemzetközi szövetség alá tartozók – pedig néggyel. Öt új sportág mutatkozhat be Tokióban, bár akad közöttük visszatérő a korábbi olimpiákról. Ilyen a baseball/softball, míg a karate, a gördeszkázás, a hullámlovaglás és a sportmászás teljesen új az újkori olimpiák történetében. A 3x3 kosárlabda szakágként szintén újonc, ahogy a BMX is.

Magyarország 168 sportolóval, és további 7 tartalékkal utazik el Japánba. A végleges zárás lapzártánkkal egy időben, július 5-én lesz, ekkor válik hivatalossá a magyar olimpiai csapat létszáma. Öt évvel ezelőtt, Rio de Janeiróban 156 olimpikon képviselte a magyar színeket, vagyis idén népesebb lesz a magyar csapat. Huszonhárom sportágban, ezen belül pedig huszonnyolc szakágban vesznek részt magyarok a nyári olimpiai játékokon.

Brazíliában 20 sportágban versenyeztek magyarok, aminek 8 arany, 3 ezüst és 4 bronz lett a vége, illetve tizenkettedik hely az éremtáblázaton. A nyolc aranyból egy férfi győzelem volt, Szilágyi Ároné, míg Kozák Danuta és Hosszú Katinka 3-3 arannyal tért haza, Szabó Gabriella pedig kettővel. Rióban 11 238 sportoló versenyzett 28 sportág 41 szakágában, 306 versenyszámban. A legnépesebb csapattal az úszók rendelkeznek, 34 főből áll a keret. A női és a férfi vízilabdacsapat 13-13 fős, vagyis 26-an utaznak Tokióba. Az atléták 19-en, a kajak-kenusok 18-an vannak. A női kézilabdások 14+1 fővel, a vívók 10+3 fővel képviseltetik magukat. A plusz fők jelentik a tartalékokat.

Szlovákia története eddigi legkisebb csapatával vesz részt majd a játékokon. Az utazók létszáma 39, ebből kilencen atléták. A 2012-es londoni olimpián 47-en versenyeztek szlovák zászló alatt, ezt múlják most alul. A Szlovák Olimpiai Bizottság bízik abban, hogy ez a szám még növekedhet egy-két hellyel, miután a sportági szövetségek utólagosan odaítélnek néhány fel nem használt kvótát az érdeklődőknek. Ezzel együtt is a legkisebb csapattal utazhatnak Tokióba.

Lövészetben heten képviselik Szlovákiát, síkvízi kajak-kenuban öten, szlalomban négyen, asztaliteniszben és teniszben hárman-hárman, országúti kerékpározásban ketten, a többi sportágban egy-egy sportoló indul. Rio de Janeiróban két aranyérmet és két ezüstöt szereztek a szlovákok, illetve magyarok. Ez az éremtáblázat harminchetedik helyére volt elegendő. Az ötvenegy fős szlovák csapatból kizárólag férfiak állhattak fel a dobogóra. Matej Tóth az 50 kilométeres gyaloglásban lett olimpiai bajnok, míg a Škantár unokafivérek, Ladislav és Peter szlalom C-2-ben. Matej Beňus szlalom C-1-ben, a síkvízieknél pedig a K-4-es csapat 1000 méteren, Linka Tibor, Denis Myšák, Tarr György, Vlček Erik összeállításban ezüstérmet szerzett. Szóval magyar sikerek is akadtak, talán még emlékeznek rá olvasóink.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke reális elvárásnak tartja a 13 érmet a magyar csapattól. Véleménye szerint a japánok elkötelezettek az olimpia iránt. A szervezők a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal való egyeztetés után úgy döntöttek, hogy az adott helyszín befogadóképességének legfeljebb ötven százalékát lehet megtölteni nézőkkel. A maximális nézőszám tízezer fő lehet. Ha rosszabbra fordul a helyzet, akár teljes egészében kizárhatják a szurkolókat a lelátókról. Külföldiek nem láthatják az olimpiát a helyszínen, ami természetesen jókora gazdasági kiesés Japán számára. A kezdeti 6,7 milliárd dolláros költségvetésből mostanra 15,6 milliárd lett, a létesítményekre szánt 1,4 milliárd pedig 7,5 milliárdra nőtt. Az is elképzelhető, hogy a végső összeg valahol 25 milliárdnál fog megállni. Az 1964-es olimpia arról szólt, hogy a második világháborúban vesztes ország megmutatta, rövid időn belül fel tudott emelkedni, és a világ második legnagyobb gazdaságává vált idővel. Japán közben elöregedett, az emelkedett hangulatú olimpia képe pedig már a múlthoz tartozik. Tokió mindenesetre nyári olimpiai játékokat rendez 2021-ben, és mi 2020-asnak hazudjuk ezt is.

Megjelent a Magyar7 2021/27.számában.