Magyar sikersportok nélküli olimpiák?
Milyenek lesznek az olimpiai játékok a jövőben? Mely sportágakban versenyezhetnek az olimpikonok? Harc folyik a sportágak között is, egyesek bejutnak, mások kiesnek, és persze van az elmélet, és van a valóság. A magyar sport szempontjából vajon milyen jövőre számíthatunk?
Drága olimpia – vagy írjam nagy o-val a neved? –, tényleg nagyon drága vagy, legalábbis mindenki ezt ismételgeti már hosszú évek óta! Azt hiszem, egyesek csak ürügyként használnak fel téged – Téged? – a saját céljaikra, egyszóval játékszer vagy egyesek kezében, gazemberek enyves mancsaiban, úgy forgatnak, kényük-kedvük szerint, ahogy csak akarnak. Felesleges részletezni, mi mindenre használnak fel, akit érdekel a sorsod, az úgyis tudja, miről beszélek. Azokra célozgatok, akik a sorsodat igazgatják, és olyan ártatlan arccal – én inkább a „pofával” szót használnám esetükben – teszik mindezt, hogy a diktátorok, maffiózók, fehérgalléros bűnözők is példát vehetnének róluk, mármint rossz értelemben. Olvasom, hogy legutóbb Indiában jöttek össze a döntnökök, és a jövőddel foglalkoztak. Bizonyos sportágakat például kirostálnak, bizonyos sportágakat meg felemelnek a magasba, olimpiai jelzőt adnak majd nekik. Adjanak. Azt mondják, van egy határ, hogy az olimpia ennyit meg annyit bír el, aztán kiderül, mindebből semmi sem igaz. Szavak, szavak, szavak! Azt is olvastam, hogy a téli változatodat lassan meg sem lehet rendezni, hogy összesen tizenöt olyan ország maradt a világon, amely képes lesz erre a jövőben. Számolgattam, sorolgattam az országokat. Érdekes dolgokat derítettem ki, de mindegy, én csak egy rajongód vagyok, vagy inkább voltam.
A 141. NOB-közgyűlést Mumbaiban tartották. Sok mindenről döntöttek, például arról, mely sportágak maradnak olimpiai sportágak a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpiai játékokon, és melyek nem. Három sportág izgulhatott, a magyar szempontból különösen fontos öttusa, valamint a súlyemelés és az ökölvívás.
A NOB-tagok szavaztak, az öttusa továbbra is része marad az olimpiai családnak, ahogy a súlyemelés is, a boksz esetében azonban nem dőlt el semmi. Az öttusa úgy maradhat a nyári olimpia programján, hogy az egyik alkotóelemét egyszerűen lecserélik. A 2024-es játékokon a vívás, úszás, futás és lövészet mellett a lovaglás lesz az ötödik tusa, 2028-ban azonban a lovaglást felváltja a tévés vetélkedőkből ismert akadálypálya. Ez volt az ára a maradásnak, lehet elmélkedni: íme, a jövő.
A súlyemelés állítólag annyira tiszta sport lett, hogy a többiek példát vehetnek majd róla. Los Angelesben is a játékok része lesz tehát a sportág. Az ökölvívással pedig az a gondja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), hogy nincs egyetlen olyan nemzetközi szövetség sem, amelyet elfogadna partnerének – az IBA-t (International Boxing Association) már nem, a World Boxingot még nem fogadja el a NOB. A bizottsági tagok arról is szavaztak, mely sportága(ka)t veszik fel az olimpia programjába 2028-ban. A Los Angeles-i játékok szervezői öt sportágat javasoltak, a tagok pedig mind az ötre igennel voksoltak. Tehát ismét olimpiai sporttá minősül a baseball (férfiak) és a softball (nők), továbbá az amerikai futball egyszerűsített, ütközésmentes változata, a flag football, de osztanak érmeket fallabdában és lacrosse-ban is, ahogy a krikett is az olimpia műsorán szerepel majd.
A baseball és a softball néhányszor bemutatkozott már az olimpián, 1992 és 2008 között ténylegesen a program része volt, majd a tokiói játékokon ismét szerepelt a sportágak között, de a párizsi olimpiáról hiányozni fog. A fallabda és a flag football Los Angelesben mutatkozik be először az olimpiai játékokon, a krikett az 1900-as olimpián szerepelt már, a lacrosse pedig 1904-ben és 1908-ban, majd 1928-ban, 1932-ben és 1948-ban, mint bemutatkozó sportág. Öt év múlva mind az öt sportág a játékok szerves része lesz, férfi és női tornákkal, vagyis a NOB jórészt az amerikaiaknak kedvezett, a krikett India, Pakisztán és az angolszászok miatt került be, a fallabda pedig az arab és iszlám, illetve az angolszász világ miatt (a világ legjobbjai mindkét nem esetében egyiptomiak).
A NOB éveken át arról próbálta meggyőzni a világot, hogy a sportolók száma nem haladhatja meg a 10 500-at a nyári olimpiai játékokon. Az öt új sportágból négy csapatjáték, csak az ökölvívás léte van függőben, az olimpikonok száma becslések szerint legalább 750-nel növekszik majd, vagyis átlépi a 11 ezret. A kongresszuson (október 15-e és 17-e között) szó esett arról is, hogy a drága elnök urat, Thomas Bachot a bizottság élén kell tartani, még úgy is, hogy az alapszabályzatot módosítani kellene hozzá.
A német vezető 2013 óta áll a NOB élén, és 2025-ben jár le a mandátuma. Aztán itt van India, ahol az egész „összeröffenést” lebonyolították, Ambaniéknál, Ázsia leggazdagabb emberénél, miközben az ország bejelentkezett a 2036-os olimpiára. Ehhez felesleges hozzáfűzni bármit is…
Azt is megtudtuk a mumbai kongresszuson, hogy a jövő évi párizsi ötkarikás játékokhoz kapcsolódó közgyűlésen ítélik oda a 2030-as és 2034-es téli olimpia rendezési jogát. A hét év múlva sorra kerülő sportesemény rendezéséért Franciaország, Svájc és Svédország vannak versenyben, a négy évvel későbbinek pedig az amerikai Salt Lake City (2002-ben már volt házigazda) adna otthont. A NOB elnöke úgy fogalmazott, hogy a bizottság lehetőségei egyre korlátozottabbak a téli olimpiai játékok helyszínének kiválasztása kapcsán. Állítja, hogy három földrészen (Ázsia, Észak-Amerika, Európa) mindössze 15 tagország felel meg a követelményeknek. Eddig összesen 23 országban rendeztek olimpiát, a nyári játékoknak 19, a télinek 13 ország adott otthont. Magyar rendezésben felesleges gondolkodni és reménykedni, legfeljebb ábrándozni lehet róla, a jövő a nagyoké.
Megjelent a Magyar7 2023/43.számában.
