Lesznek is meg nem is nézők Pekingben
Jövő héten sporttörténelmet ír Peking. A kínai főváros lesz az első olyan település, amely nyári és téli olimpiai játékoknak is otthont adhatott. Lesznek nézők a versenyeken? Kik vehetnek részt a 2022-es olimpián? Mire számíthatunk ebben a furcsa helyzetben, amely uralja az egész világot? Kellenek nekünk egyáltalán ötkarikás játékok?
Amikor 2015. július 31-én a malajziai Kuala Lumpurban odaítélték a rendezés jogát Pekingnek, sporttörténelem íródott.
Nem amerikai, nem orosz, nem is francia, svéd vagy német város került abba a kiváltságos helyzetbe, hogy elmondhatja magáról, nyári és téli olimpiai játékoknak is a házigazdája lehet(ett). Ez a város kínai, de felmerül a kérdés, történhetett volna máshogy?
Milyen városok jöhettek volna szóba? Elsőként rögtön München, amely elképesztően közel volt ahhoz, hogy az 1972-es nyári után 2018-ban téli olimpiát is rendezhessen. A szavazás ugyan eléggé egyértelmű volt, az egyik legsimább az újkori olimpiák történetében (63:25:7), a dél-koreai Phjongcshangot akarták a döntnökök München és a franciaországi Annecy ellenében, de a lehetőség adott volt.
New York, amely elméletileg rendezhetett volna nyári – a 2012-esre pályázott – és téli olimpiát is, de nem érdekelte egyik sem? (A New York államban található Lake Placid 1932-ben és 1980-ban is rendezett téli olimpiát.) Vagy Párizs? Esetleg Stockholm? Na, igen, a svédeknek valóban lett volna esélyük, például épp a 2022-es esetében, ha nem gondolják meg magukat a pénzügyi háttér bizonytalansága miatt, a 2026-osat meg az olaszok ellen bukták el, és a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) hozzáállását látva teljesen felesleges kisebb piaci értékkel bíró országoknak a kandidálásról álmodniuk a jövőben. Tehát Peking kapta, történetesen Almati ellen, de az egész pályázat tele volt furcsaságokkal. Ezek a NOB számára is jókora pofont jelentettek pár éve, és a hatásai érezhetőek máig, nem beszélve magáról az olimpia értelméről, szellemiségéről, ha maradt belőle bármi is mostanra.
Több város jelezte pályázati szándékát, ám Krakkó, München, Lviv és Stockholm is idő előtt visszavonulót fújt. Oslo kandidált, a svéd fővárossal versenghetett volna a rendezés jogáért, aztán maradt a három jelölt, csakhogy a norvégok szintén visszaléptek, mivel nem rendelkeztek a kormány támogatásával, vagyis az anyagi háttér hiányzott volna.
A NOB pedig úgy döntött, a biztosat és a jóval nagyobb gazdasági erővel rendelkezőt választja, a kazahok tehát szorosan (44:40), de veszítettek.
A világ súlypontja áthelyeződött, Amerika és Európa helyett Amerika és Ázsia játsszák a főszerepet a világ színpadán, Kína pedig fokozatosan veszi át a legnagyobb játékos szerepét. Érdekli Ázsiát az olimpia? Úgy néz ki, igen. Az olimpia, de lényegében a sport teljes világa a Nyugat versengéséről szólt, legalábbis évtizedeken keresztül. A globalizáció ezen is változtatott. Az egyre büszkébb Kína számára is fontos, hogy 30, 40 vagy 50 aranyat szerezzenek a sportolói a nyári olimpiákon.
A huszonnegyedik téli olimpiai játékok február 4-től 20-ig tartanak. Kína értelemszerűen jobban akar teljesíteni, mint 2018-ban.
Dél-Koreában a kilenc éremből csak egy volt arany, míg az éremtáblázat negyedik helyén végző amerikaiak huszonhárom érmet zsebeltek be, ebből kilenc aranyat. Kik fogják buzdítani az olimpikonokat a versenyeken? Az már korábban eldőlt, hogy külföldi szurkolók nem lehetnek jelen a helyszínen, és Kínából is csak az anyaországiak válthattak jegyet. A múlt héten azt is bejelentették a szervezők, hogy korlátozott számban lehetnek jelen hazai nézők az egyes küzdelmek helyszínein a téli olimpiai játékokon, majd a márciusi téli paralimpián. A nézőtéri szabályzat végleges változata szerint nem adnak el jegyeket a nagyközönség számára, viszont korlátozott mennyiségben osztanak majd belépőket a hazai érdeklődőknek, de csak olyanoknak, akik minden szempontból megfelelnek a pandémia elleni előírásoknak. Arról nem szólnak a hírek, vajon kik lehetnek a kiválasztottak.
A másik érdekes kérdés, hogy kik vehetnek részt a versenyeken, beengedik-e az oltatlan sportolókat Kínába? Az olimpia buborékban zajlik majd, a résztvevők csak a megadott helyszíneken tartózkodhatnak, illetve azok között közlekedhetnek.
A beutazáshoz két negatív PCR-tesztet kell bemutatniuk a versenyzőknek, a helyszínen pedig napi tesztelés lesz. Akik nem rendelkeznek két koronavírus elleni oltással, azokra huszonegy napos karantén vár, vagyis jóval a versenyek előtt el kell utazniuk az országba. Tehát nem láthatunk olyan felvételeket Pekingből, mint Melbourne-ből, ahonnan Novak Đokovićot kiutasították, és a szerb teniszező nem vehetett részt az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A magyar sportolók azonban a Magyar Olimpiai Bizottság döntése értelmében csak három oltással utazhatnak el Kínába.
Az orosz küldöttség három kiskorú műkorcsolyázója mentesül az oltás, valamint az oltatlanokra váró karantén alól is. Ez is lehetséges?
Oroszországban a törvények értelmében a kiskorúak nem kaphatnak oltást, és a játékok szervezőbizottságának ajánlásával és előírásaival összhangban sem kaphatnak. A NOB-bal szintén megállapodtak az oroszok. A három lány egyébként éremesélyesként érkezik az olimpiára. A fentiekkel ellentétes hír, hogy a szlovák sílövők közül a két fiatal tehetség, Mária és Zuzana Remeňová nem lehetnek ott Pekingben, mivel oltatlanok, ezért a nők nem a legerősebb négyesükkel versenyeznek majd. Érdekes, a svájciak olimpiai bajnoka, a hódeszkás Patrizia Kummer már Pekingben tartózkodik, vállalta a karantént, mivel oltatlan. Úgy tűnik, a szlovákok a szabályokat is másképp értelmezik, vagy valami másról van szó a színfalak mögött, esetleg senki sem vállalta az utazás és a kinn tartózkodás anyagi költségeit. Igen, végül is ez csak sport! Olimpia, béke, a részvétel a fontos...
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/4. számában.
