Hatalmas sportünnep volt az atlétikai világbajnokság
Talán még az is hallott róla, aki korábban sosem látott atlétikai versenyt. Lehet, hogy leült a tévé elé, és belenézett a közvetítésbe, a bátrabbja elzarándokolt a Nemzeti Atlétikai Központba, elcsodálkozott a látottakon, szurkolt a magyaroknak, a kedvenceinek, vagy beleszeretett valamelyik sportágba. Véget ért a budapesti atlétikai világbajnokság.
Az atlétika a sportok királynője… Gyerekkorom óta hányszor hallottam ezt a mondatot! Valamikor a régmúltban azon is elmerengtem, miért éppen a királynője, miért nem a királya, és ha tényleg ő a királynő, ki a király? A foci lenne a király? A helyszínen is látva a budapesti világbajnokságot, ki merem jelenteni, értem, miért a királynője, de ne várják el tőlem, hogy megmagyarázzam. (A neten érdekes, vagy inkább gyenge, olcsó magyarázatba lehet botlani a témával kapcsolatban.)
Ez volt a tizenkilencedik világbajnokság, augusztus 19-én kezdődött, és 27-én ért véget. Negyvenkilenc versenyszámban hirdettek győztest, és nem meglepő módon az Amerikai Egyesült Államok csapata szerezte a legtöbb érmet, 29-et: 12 aranyat, 8 ezüstöt, 9 bronzot. A tavalyi eugene-i vb-n 33 éremmel rekordot döntöttek, ahogy a 13 aranyéremmel is. Egy világcsúcs született Budapesten, ez is az amerikai atlétákhoz fűződik, a legfiatalabb versenyszámban, a 4x400 méteres vegyes váltóban döntötték meg a világrekordot. Összesen 46 ország atlétái szereztek legalább egy érmet, a magyarok a kalapácsvető Halász Bence jóvoltából egy bronzérmet hoztak össze, a magyar mérleg ezzel a világbajnokságokon 15 érem, 7 ezüst és 8 bronz.
A jövő egyik csillaga a botswanai Letsile Tebogo lehet, aki húszévesen százon második, kétszázon harmadik helyezett lett. A nők legrövidebb távját Sha’carri Richardson zárta az élen világbajnoki csúccsal, Shericka Jackson ezüstöt szerzett, a jamaicai futó azonban megvédte a címét kétszázon, szintén világbajnoki rekorddal, Richardson pedig a dobogó legalsó fokára állhatott fel. A 4x100 méteres váltót az USA nyerte világbajnoki csúccsal, Jamaica előtt érve célba.
A norvég Jakob Ingebrigtsen címvédést hajtott végre 5000 méteren, 1500-ön viszont másodikként ért célba. Idén a brit Josh Kerr előzte meg, tavaly ugyanezen a távon szintén egy brit és hasonló módon, Jake Wightman hagyta le. A másik norvég, Karsten Warholm 2017 és 2019 után harmadszor győzött 400 méteres gátfutásban.
A 20 és a 35 kilométeres gyaloglást a spanyol Álvaro Martín nyerte meg, de a nőknél is spanyol sikerek születtek, María Pérez nem talált legyőzőre. A nők 800, 1500 és 5000 méteres versenyszámában kenyai futó nyakába akasztották az aranyat, Mary Moraa 800, Faith Kipyegon 1500 és 5000 méteren diadalmaskodott. A férfiak maratoniját az ugandai Victor Kiplangat nyerte meg, a nőkét az etióp Amane Beriso.
A világbajnokság egyik legnagyobb alakja a holland Femke Bol lett. A 4x400 méteres vegyes váltóban utolsó tagként futhatott a célba, de mivel botlott, a hollandok aranya rajta úszott el, a versenyt sem fejezte be. Négyszáz gáton a tavalyi ezüst után idén győzött, és a budapesti vb utolsó versenyszámában, a 4x400 méteres női váltóban kétszáz méterrel a cél előtt még jókora hátránnyal a harmadik helyen futott, de ahogy utolérte a jamaicai és brit ellenfelét, az leírhatatlan! Hollandia tehát nyert.
Ezen a napon rendezték a férfi rúdugrást, az egyetlen olyan számot, amelyben reálisan nézve volt esély a világcsúcsra. A svéd Armand Duplantis ezúttal sem talált kihívóra, és 6,23-on is próbálkozott, de nem jött össze a világrekord, 6,10-zel nyert végül.
Az ügyességi számokban egy másik svéd sikert is láthattunk, Daniel Ståhl diszkoszvetésben világbajnoki csúccsal nyert, ahogy súlylökésben az amerikai Ryan Crouser is. Kalapácsvetésben született az egyetlen magyar érem, Halász Bence Doha után ismét bronzérmet szerzett, a győztes a kanadai Ethan Katzberg. Gerelyhajításban Neeraj Chopra Indiának megszerezte az első világbajnoki aranyat, a nők versenyét a japán Kitagucsi Haruka nyerte meg. Hármasugrásban a venezuelai Yulimar Rojas sorozatban a negyedik vb-aranyát szerezte meg, míg távolugrásban a szerb Ivana Vuletának harminchárom évesen végre összejött a győzelem.
Magyarországot 63 atléta képviselte, és nem vallottak szégyent. Egyéni és országos csúcsok születtek, olyan sportolóktól, akik a jövő emberei. Csak bízni lehet a folytatásban, hogy a budapesti vb nem pusztán szép emlék marad, hanem az első lépesek egyike az atlétika legjobbjai között.
Az éremtáblázat második helyén Kanada 4 arannyal és 2 ezüsttel, a harmadik helyen Spanyolország 4 arannyal és 1 ezüstéremmel végzett.
Jamaica (3-5-4), Kenya (3-3-4) és Etiópia (2-4-3) követi őket a listán, de ami igazán meglepő, hogy a párizsi olimpia házigazdája, Franciaország csak egy ezüstöt szerzett, míg a németek érem nélkül távoztak Budapestről.
Megjelent a MAGYAR7 35. számában.
