Fantasztikus érzés kijönni a háromfokos Dunából, vallja a téli fürdés szerelmese
Bár a meteorológusok szerint a jövő héten már lehűlés várható, ezt a hetet kellemes, már-már tavaszias időjárás jellemezte, na de azért messze nem olyan, amit strandidőnek nevezünk. Vannak, akiket ez sem tart vissza a szabad vizekben való fürdéstől, sőt, egyenesen azt várják, amikor a hőmérő higanyszála a negatív tartományba csúszik. Elkötelezett egészségmegőrzés vagy mazochizmus? A döntést az olvasóra bízom.
Télen két embercsoport jár nem az évszaknak megfelelő öltözékben és lábbeliben külterületen: akinek nincs más, és aki nem fázik. A köbölkúti Vlačuha Krisztián – vagy, ahogy szintén sokan ismerik: Csuka – az utóbbi csoportba tartozik. Nem lehet nem megkérdezni tőle, hogy decemberben miért jár rövidnadrágban és Crox papucsban, zokni nélkül. Nos, azért, mert nem fázik. Akkor meg minek öltözzön be, nem igaz?
Krisztián akkor veszi elő a fürdőgatyát, amikor a Duna, vagy más, környezetében levő nyílt vízfelület legalább jéghártyásra hűl. Nem mindennapi hobbija végett a Spitzbergákra sem volt rest elutazni. Amit csinál, azt nem tartja extrém sportnak, hiszen, mint mondta, ők "nem úsznak, csak fürdenek".
Mi motivált arra, hogy jeges vízben kezdj úszni?
Mindjárt az elején pontosítanám, hogy nem úszni, inkább csak belemerülni szoktunk a hideg vízben. Azaz, csapatunk, a Párkányi Fagyos Kakasok egyszerűen "csak" benne van a vízben. A motiváció egy december 29-ei túrán jött, 2016-ban, vagy 17-ben, már nem emlékszem: Köbölkúttól indultunk, és a csenkei erdőbe túráztunk, a Duna partra. Páran bedobtunk egy fürdőnadrágot, hogy megfürödhessünk a Dunában – mert vagányok vagyunk –, majd be is mentünk, természetesen nagyon gyorsan ki is kijöttünk. Megtetszett. Utána számos helyen megmártóztam a hideg vízben, ha tehettem. 2019 januárjában alakult meg a Párkányi Fagyos Kakasok csapat, azóta csoportosan műveljük a hobbinkat.
A Dunán kívül hol-merre jártál még?
A hazai folyókon kívül két igazán hideg helyszínt emelnék ki, a Spitzbergákat és a Bajkál-tavat. A Spitzbergákon augusztusban jártam, a légköri hőmérséklet 10 fokos volt, a tenger 6 fokos. A Bajkál-tó nulla fokos volt, mert mikor menjen az ember Szibériába kirándulni, ha nem januárban. A parton ilyen -18 fok lehetett.
Milyen fizikai és mentális előnyöket tapasztaltál a téli úszás hatására?
Fizikailag azt tapasztalom, hogy az immunrendszerem erősödött az évek során, ezért hordok télen is rövidnadrágot. Az ember így nehezebben kapja el az influenzát és egyéb vírusos betegségeket, és fittebbnek érzi magát. Mentálisan is jelentős hatása van ennek: ahogy szokták mondani, minden fejben dől el. A mentális felkészültség fontos tényező, amikor a hideg vízbe merülünk. Ugyanakkor attól is sok függ, mennyire vagy kialudva, mennyire vagy fáradt, leterhelt.
A parton a látványtól is fázó szemlélőként én úgy gondolom: bemenni a legnehezebb.
Ennek következtében – miután az elején fél percig furcsa, hűvös érzés jár – pár perc után kijövünk, és a vérkeringés beindul: a bőrünk vörösre fakad, ami mutatja, hogy jól pumpálódik a vér. Ez a keringési rendszerre és az érfalakra is jótékony hatással van, rugalmasabbá téve őket.
Hogyan készülsz fel egy-egy vízbe szállásra?
Őszintén szólva, mi általában nem készülünk különösebben fizikailag. Gyakran csak úgy merülünk be, majd kijövünk, de aztán különféle mozgásformákkal segítjük elő a vérkeringés beindulását. Például futunk két kört a Dunaparton, egyesek fekvőtámaszt, guggolást végeznek – mert azok a testrészek, amelyek a legkevésbé vannak a szív közelében, hamarabb kihűlnek –, illetve kézpörgetést is szoktunk, hogy a centrifugális erő segítse a vér eljuttatását az ujjakba. Emellett arra is ügyelünk, hogy minél kevesebb ruhát viseljünk, mert azok a testtájak, amelyek nincsenek érintkezésben más felülettel, gyorsabban lehűlnek.
Vannak-e egészségi kockázatok a téli úszás során?
Eddig személy szerint nem tapasztaltam komoly problémát, bár néha felmerülnek kisebb kellemetlenségek.
Például a csapatunk egyik tagja, aki sokat merült – sőt, úszott is –, annyira lehűlt, hogy ujjai jó fél évig nem érzékeltek rendesen. Mi azt is gyakoroljuk, hogy a víz hőmérsékletéhez igazítjuk a benne töltött időt: például 3 fokos víz esetén egy bizonyos ideig maradunk benne, de ha a Duna 1 fokos, akkor csak két percet merülünk – mindez egyéni érzékenységtől, fáradtságtól és az aktuális állapottól függ. Vannak, akik hamarabb kijönnek, míg mások tovább bírják a hideget.
Mit tanácsolnál azoknak, akik most szeretnék elkezdeni a téli úszást?
Azt javasolnám, hogy érdemes fokozatosan hozzászokni a hideg vízhez. Én januárban kezdtem, de ideális esetben október közepe körül érdemes elindulni, amikor a víz hőmérséklete még 13–15 fokos. Ezután fokozatosan csökkenthetitek a hőmérsékletet egészen a 2–3 fokos vízig. Természetesen vannak, akik akár egész évben a Dunához járnak, de a lényeg, hogy fokozatosan, a szervezet jelzéseit figyelembe véve növeljétek a kihívást.
Vannak, akik szerint otthon, ellenőrzött körülmények között, hideg zuhannyal kell kezdeni. Neked erről mi a véleményed?
Nekem az én módszerem, heti 3 merülés a hideg Dunában, tökéletesen megfelel. Ami a specializált edzésmódszereket illeti, nálam semmi különös nem történik: egyszerűen belemegyek a vízbe, kijövök, és utána igazán jól érzem magam. Szombaton, amikor rendszeresen merülünk, fantasztikus érzés kijönni a háromfokos vízből. A levegő általában két–három fokos, de a napfény már eleget melegít, így a külvilág élménye igazán felüdítő.
