Európa Játékok: Pénteken rajt Minszkben, 122 magyarral
Holnapután kezdődik Minszkben a II. Európa Játékok, a kontinens idei legnagyobb multisport eseménye. A versenysorozat június 30-ig tart, 15 sportág 200 számában 50 ország több mint 4000 sportolója, köztük 122 magyar indul.
Az eredeti terv szerint a 15 sportág közül négy egyben az idei Európa-bajnokságot is jelentette volna, de ez végül csak a férfi ökölvívók és a cselgáncsozók esetében lesz érvényes, míg - a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tájékoztatása alapján - gyorsasági kajak-kenuban és tollaslabdában végül nem kap kontinensbajnoki státuszt a játékok.
Nyolc sportágban - íjászatban, tollaslabdában, atlétikában, sportlövészetben, karatéban, kerékpárban, cselgáncsban és asztaliteniszben - a versenyek részei a jövő évi, tokiói olimpia kvalifikációs sorozatának.
A magyarok egyedül strandlabdarúgásban nem lesznek érdekeltek a fehérorosz fővárosban.
Sokak szerint az Európa Játékok még keresi az identitását, ezen a véleményen van Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke is.
„Úgy gondolom ugyanakkor, hogy jó úton jár. Ha kinövi a gyerekbetegségeit, és megéli a harmadik-negyedik kiadását, akkor szerintem jó eséllyel ereszt majd olyan gyökereket, hogy megmaradjon” – nyilatkozott az MTI-nek a sportvezető.
Hozzátette: az esemény menedzselése jó úton halad, ezt mutatja az a tény is, hogy nyolc sportágban közvetlenül tokiói olimpiai kvótához lehet jutni vagy ranglista-pontok gyűjtésével erősíteni lehet a pozíciót a kijutásra.
„Ez előremutató, ugyanakkor mint minden más multisport-esemény, ez is küzd nehézségekkel, például nem könnyű rendezőt találni” – mondta.
Kulcsár Krisztián elárulta, hogy konkrét elvárás nincs a csapat szereplésével kapcsolatban, tisztes helytállást, sportszerű versenyzést várnak.
„Sok olyan sportág, amely nekünk kedves, és hagyományosan eredményesek vagyunk benne, mint például az úszás és a vívás, nincs a programban, és vannak olyan sportágak, amelyeket kis túlzással csak hírből ismerünk. Ezért nem volna megalapozott éremszámra, az éremtáblán elfoglalt helyezésre célt kitűzni. Azt szeretnénk, hogy azokban a sportágakban legyen jó a szereplés, amelyek beleszámítanak az olimpiai kvalifikációba és szerezzünk kvótákat is, ahol ez lehetséges” – fogalmazott.
Bő egy évvel a 2020-as ötkarikás játékok előtt akár főpróbának is lehetne nevezni a minszki eseményt, a MOB elnöke szerint azonban ez „erős” kifejezés.
„Ki lehet nevezni versenyeket főpróbának, de egy olimpia a hangulatával, a szakmaiságával, a téttel és önmagában azzal, hogy univerzális, nem pedig regionális esemény, más szintet képvisel. Sok tekintetben ugyanakkor hasonló, gondolok itt elsősorban a készülődésre, a szervezésre, az ügyintézésre. Nem olimpiai főpróbának nevezném, inkább egy fontos állomásnak az olimpiához vezető úton” – mondta Kulcsár Krisztián.
A fehérorosz fővárosban a kosárlabda 3x3-as változatában, tollaslabdában, gyorsasági kajak-kenuban, tornában (benne ritmikus gimnasztikában, aerobikban és gumiasztalban), karatéban, sportlövészetben, íjászatban, strandlabdarúgásban, kerékpárban (országútiban és pályán), szambóban, asztaliteniszben, atlétikában, ökölvívásban, cselgáncsban és birkózásban avatnak bajnokokat.
Négy év múlva várhatóan Krakkó és környéke lesz az Európa Játékok rendezője, a lengyelek ugyanis az egyetlen pályázók a 2023-as eseményre. A végleges döntés Minszkben születik majd meg, szombaton, az Európai Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlésén.
