Elszabadult lécek okoztak botrányt az olimpia előtt? - VIDEÓ
Hamarosan kezdetét veszi a téli olimpia, de a népszerű síugrás még két héttel a játékok előtt is botránytól hangos, méghozzá a világbajnokság kapcsán.
A oberstdorfi sírepülő-világbajnokság csapatversenye után nem csitulnak a kedélyek: a Szlovén Sí Szövetség (SZS) hivatalos panasz benyújtására készül a Nemzetközi Sí- és Snowboard Szövetségnél (FIS). Az ügy középpontjában egy olyan, ritkán látott – és a sportág reputációját is érintő – incidens áll, amelynél Domen Prevc lécei a rajt előtti pillanatokban „kiszabadultak”, és lecsúsztak a sáncon, az egyik pedig egészen a leérkező zónáig jutott.
A történtek különösen azért fájnak a szlovénoknak, mert Prevc a napokkal korábbi egyéni verseny friss világbajnoka volt Oberstdorfban, a csapatversenyben pedig kulcsembernek számított. Az incidens az első körben, a norvég Marius Lindvik rajtja előtti készülődés közben történt: a lecsúszó lécek miatt meg kellett állítani a folyamatot, ugyanakkor a szlovén tábor szerint a folytatásban már nem kaptak valódi esélyt a rendezett újraindításra.
A vita lényege nem az, hogy történt-e szabályszegés, hanem az, hogyan reagált rá a versenyvezetés. Prevc – a beszámolók szerint – nem kapott időben cserefelszerelést, a FIS illetékesei pedig nem engedték, hogy az első körben elrajtoljon. A második körben már ugrhatott, ott 228,5 métert teljesített (a kör egyik legjobbja volt), de addigra a szlovén csapat eredményét gyakorlatilag lenullázta az első körös kiesés: végül csak hatodik lett.
A FIS később azt kommunikálta, hogy a 26 éves Prevc a felszerelésellenőrzésnél nem rögzítette megfelelően a léceit. A szlovén szövetség ugyanakkor azt hangsúlyozza: az, hogy a sportoló nem indulhatott az első körben, „komoly aggályokat” vet fel az egyenlő feltételek és az átláthatóság szempontjából – különösen egy világbajnoki csapatverseny döntő pillanatában.
A szlovén álláspont szerint az eset túlmutat egy furcsa technikai hibán: egyrészt biztonsági kérdés (hiszen egy irányíthatatlanul mozgó léc a lejtőn beláthatatlan kockázat), másrészt sportpolitikai kérdés is, mert a szabályértelmezés és a rendelkezésre álló „méltányos idő” a legnagyobb téttel bíró helyzetekben dől el.
A szövetség üzenete egyszerű: a fair, biztonságos és azonos versenyfeltételek adják a sport iránti bizalom alapját – ha ez megbillen, a FIS-nek nem magyarázkodnia kell, hanem világos protokollt teremtenie a hasonló esetekre.
A csapatversenyt végül Japán nyerte Ausztria előtt, a bronz Norvégiáé lett, miközben a címvédőnek számító szlovének a különös incidens után nem tudtak visszakapaszkodni az éremcsatába. A most készülő panasz ezért várhatóan nem a végeredmény „visszaforgatásáról” szól – arra reálisan nincs tér –, hanem arról, hogy a szabályok és a versenyirányítás ne hagyjon többé ilyen szürkezónákat egy világbajnokság csúcspillanatában.
