Egy magyar bronz a tokiói atlétikai vb-n
Egy magyar éremben bízhattak az atlétika szerelmesei, és az egy érem valóban összejött a tokiói világbajnokságon. Ki más szerezhette volna, mint a kalapácsvető Halász Bence, aki a harmadik bronzérmét zsebelte be a világbajnokságokon. Szlovákia – és a világ – pedig döbbenten figyelte, hogyan születik meg az egyetlen szlovák érem is Japánban.
Az 1983 óta íródó atlétikai világbajnokságok történetében Japán már kétszer is otthont adott a nagy eseménynek. Az 1991-es vb-t Tokióban rendezték meg, majd 2007-ben Oszaka fogadta a világ legjobb atlétáit. A harmadik és a tizenegyedik után 2025-ben a huszadik világbajnokságot is Japán bonyolíthatta le, és ismét a fővárosban, de nem az azóta lebontott, régi Nemzeti Stadionban, hanem az újban.
Mi változott az utolsó, 2023-as budapesti vb óta? Továbbra is 49 versenyszámban hirdettek győztest, ezúttal is kilenc napon keresztül, szeptember 13-tól 21-ig zajlott a viadal.
A stadion befogadóképessége jóval nagyobb volt, Budapesten 36 ezren, Tokióban 68 ezren fértek el a lelátókon, 195 helyett 198 ország vett részt a vb-n, de a 2019-es dohai rekordtól (206 ország) még távol vagyunk, de bármennyire is furán hangzik, a 2202 atléta rekordnak számít, megdöntve a budapesti 2001-es létszámot. És sorozatban ötödik alkalommal az Amerikai Egyesült Államok végzett az éremtáblázat élén. Meglepő? Aligha.
Magyar sikerek? Minden érem óriási siker, és ha hozzátesszük, hogy eddig 15-ször állhatott fel a dobogóra magyar atléta, és még egyszer sem a legmagasabb fokra, akkor máris pisloghatunk! Igen, 7 ezüst és 8 bronz 2023-ig, és ez a „csokor” bővült most egy újabb bronzéremmel.
Egyébként az első két magyar érem az 1991-es tokiói vb-n született, miközben kettőnél többet nem szerzett Magyarország egyetlen világbajnokságon sem. A huszonnyolc éves Halász Bence másik két kalapácsvetővel, Pars Krisztiánnal és Gécsek Tiborral 2-2 bronzzal a legeredményesebb magyar atlétának számított a vb-k történetében, a holtversenyből azonban egyeduralkodóvá vált, mivel Doha és Budapest után a harmadik bronzérmét is megszerezte. Halász a párizsi olimpián ezüstérmes volt, az Európa-bajnokságokról két ezüstje (2022 München, 2024 Róma) és egy bronzérme (2018 Berlin) van. Tavaly az olimpián 79.97 méter elég volt a dobogó második fokához, a budapesti vb-n a harmadik helyhez 80.82 kellett, Tokióban 82.69-cel állhatott fel a legalsó fokra. A kanadai olimpiai bajnok, illetve a budapesti vb címvédője, Ethan Katzberg ezúttal 84.70-nel nyert, a második helyen a német Merlin Hummel zárt.
A kalapácsvetés döntőjében további két magyar szerepelt: Szabados Ármin a nyolcadik, Rába Dániel a tizenegyedik lett. Magyarországot 7 férfi és 10 nő képviselte Tokióban. Molnár Attila 400 méteren az elődöntőben búcsúzott, összesítve a tizenhetedik helyen zárt.
Takács Boglárka 100 méteren szintén az elődöntőig jutott, ami a huszonegyedik helyet jelentette, míg Kozák Luca 100 m gáton ugyanúgy az elődöntőben fejezte be, és tizenhetedik lett, Szabó Nóra pedig maratoni futásban az előkelő tizenötödik helyen ért célba. Érdemes kiemelni a vajdasági Világos Adrianát, aki szerb színekben versenyezve megnyerte a gerelyhajítás selejtezőjét, a döntőben végül nyolcadik lett. A szlovák Emma Zapletalová pedig 400 méteres gátfutásban óriási meglepetésre bronzérmet szerzett, az utolsó nyolcvanon ért fel a dobogóra, a győztes a címvédő holland Femke Bol lett.
Megjelent a Magyar7 2025/38.számában.
