A zseni búcsúja
A sportban vannak olyan csillagok, akik inspirálni tudnak embereket az élet számos területén. A karrierjét múlt héten befejező Roger Federer ilyen volt, s a teniszben olyan időszakot indított el, amit a közeljövőben nehéz lesz felülmúlni.
A 21. század elején ugyanis Nadallal és Djokovic-csal a sportág történelmének legnagyobb hármasát alkották, akik egy időben, egymás ellen, vagy sokkal inkább mellett tudtak tündökölni.
A svájci profi karrierje még 1998-ban kezdődött, akkor tizenhét évesen csöppent bele a körforgásba, majd huszonnégy évvel később 103 tornagyőzelemmel zárta karrierjét, amely során 20 Grand Slamet tudott nyerni. Csak ketten győztek ennél többször a férfiaknál, a két korábban említett klasszis, s gondoljanak bele, három ilyen kiválóság összesen 63 nagy tornát nyert olyan időszakban, amelyben számtalan más remek teniszező harcolt ellenük.
Federer abban volt különleges, hogy a hármasból elsőként írta át a korábbi statisztikai csúcsokat, karizmatikus viselkedése pedig sokakat vonzott a tenisz világába. Ami viszont ennél is fontosabb, az egyénekre összpontosító, sokszor agresszív világsztárok uralta mindennapokban példát mutatott, hogy lehet másként. Emberként, zseniként!
A búcsúmeccsen Rafael Nadallal párosban kikapott a férfi teniszezők londoni Laver Kupáján. A 20-szoros Grand Slam-győztes svájci klasszis saját kérésére a 22-szeres GS-bajnok spanyol riválisa oldalán búcsúzott az élsporttól. Federerék 43 perc alatt nyerték az első szettet a Jack Sock, Frances Tiafoe kettős ellen, majd tie-breakben egyenlített az amerikai duó. A döntő rövidítésben mérkőzéslabdája is volt Federernek és Nadalnak, ám a búcsúzó 41 esztendős svájci játékos adogatásánál ezt hárítani tudta a világválogatott párosa, amely az utolsó három pontot megnyerve végül 2 óra 16 perc elteltével győzött.
Az amerikaiak tehát nem adták meg a győzelmi búcsú lehetőségét, a világ két legjobb teniszezőjének közös játéka is akadozott a felfokozott hangulatban, de nem is ez volt a lényeg. Az a meccs után következett, s a közönség arra fog emlékezni a múlt péntekről, amilyen meghatóan köszönt el a profi sporttól a svájci, és ahogy spanyol riválisával együtt sírnak.
A világ egyik meghatározó sportolója nélkül forog tovább a teniszgépezet, egy olyan személyiség nélkül, aki viselkedésével a sportág méltó képviselője volt és lett volna bármikor az elmúlt bő évszázadban. Távozik az úriember, a svájci precízség, és lezárul egy korszak, amelyet a tenisz szerelmesei mellett minden sportkedvelő megtapsolhat.
Köszönjük Roger, legyél példaképe sportolók generációinak!
Roger Federer sikerei
103 tornagyőzelem. 20 Grand Slam-tornagyőzelem: Wimbledon 8 (2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2009, 2012, 2017), Australian Open 6 (2004, 2006, 2007, 2010, 2017, 2018), US Open 5 (2004, 2005, 2006, 2007, 2008), Roland Garros 1 (2009) 8 páros tornagyőzelem, 2008-ban olimpiai bajnok, 6 ATP-döntő („Masters”) győzelem (2003, 2004, 2006, 2007, 2010, 2011), Davis Kupa-győztes (2014), olimpiai ezüstérmes egyesben (2012).
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/39. számában.
