5 ok, amiért minden futónak ki kellene próbálnia a maratont
Ezért érdemes megpróbálkoznod a 42,2 kilométeres távval. Futócipőt fel!
Nagyon sok amatőr futó számára a maratoni táv a non plus ultra, vagyis a nagy cél, amit el kell egyszer érnie – ami meghatározza a motivációját és egyáltalán a futáshoz való viszonyát. Vannak persze olyan futók is, akik jól elvannak a rövidebb távokkal: például a félmaratonnal vagy a 10 kilométeres távok teljesítésével – egyszerűen azért, mert ezeken a távokon érzik jól magukat. Nem baj, ha te is így vagy ezzel, hiszen nem kell mindenáron maratoni futóvá válnod, a runningmagazine.ca alapján azonban mi most mégis megmutatjuk, miért érdemes egyszer nekiveselkedni a klasszikus 42,2 kilométeres távnak. 5 okot hozunk fel, amiért minden futónak ki kellene próbálnia a maratont.
Nem számít a verseny, legyen szó 1500 méterről, 5 vagy 10 kilométerről vagy bármi másról, a mentális csata, amit az adott verseny alatt át fogsz élni, garantált. Ezeken a rövidebb távú versenyeken azonban sokkal könnyebb túljuthatsz a holtpontokon. Szemben a maratonnal, amely – ahogyan azt oly sokan már megállapították – igazán csak a harmincadik kilométer után kezdődik el:
ekkor találkozol az ún. maratoni fallal. Ekkor vált a verseny fizikai csatából mentálisra, és bár biztosra vehető, hogy nem lesz könnyű, mégis hihetetlenül kifizetődő lesz ezeken a sötét pillanatokon túljutni.
Tegyük fel, hogy csak egyszer teljesíted a maratont, többet nem is próbálkozol vele. Ha így van, akkor is tudatában leszel vele, hogy egy nagy kihívásnak sikerült megfelelned: meghódítottad a nagy klasszikus távot, ami nem hétköznapi dolog. Ez az érzés és tudat mindenképpen növelni fogja az önbizalmadat a rövidebb távú versenyeken. Ezek nyilván továbbra is rejtegethetnek számodra meglepetéseket és nehézségeket, de amikor a dolgok igazán nehézzé válnak, jól fognak jönni azok a tapasztalatok, amiket a maratoni táv teljesítésekor éltél át.
Már az a tudat, hogy egyszer már célba értél a klasszikus távon, nagy lökést adhat egy 5, 10 kilométeres vagy egy félmaratoni versenyen, hiszen tudni fogod: korábban már jóval „messzebbre mentél” és megoldottál már jóval nehezebb feladatokat is.
Mindenki tisztában van vele: sokkal kényelmesebb a komfortzónán belül maradni, de hidd el, hogy hihetetlenül értékes időnként a határokat átlépni és azon kívül kalandozni. A maraton nem egyszerű vállalás, efelől nincs kétség, de futóként csak fejlődhetsz, ha megteszed ezt a lépést – már azzal is, ha csak kísérletet teszel erre.
Még az is elképzelhető, hogy a végén beleszeretsz, de ha soha nem próbálod ki, soha nem fogod megtudni ezt.
Sokan tartanak a maratontól, hogy vajon képesek-e teljesíteni. És ez nem is feltétlenül baj, hiszen a 42,2 kilométer valóban emberpróbáló feladat. A maratonnal szembeni „félelem” segít abban, hogy a távot komolyan vedd, a felkészülésbe pedig apait-anyait belerakj. Hidd el, ha megfelelő az edzésmunkád, ha a felkészülés során kitartó vagy, nem lesz különösebb nehézséged a maratoni verseny során.
Sokat kell majd edzeni, több hosszú futást kell majd az edzéstervedbe beleilleszteni, de megéri. Ha képes vagy maratont futni, miért ne csinálnád?
Akár tetszik, akár nem, a hosszútávfutásban a maratonnak van a legnagyobb presztízse. Mindenki tud vagy hallott már a klasszikus távról – a futók és a nem futók egyaránt.
Futóként biztos számtalanszor találkoztál már a "laikusok" felől érkező kérdéssel: „És a maratont teljesítetted már?” A futók természetesen jól tudják, hogy a rövidebb távok esetében is milyen kemény munkára van szükség, ezért nem is rangsorolják az egyes versenyszámokat: tudják, hogy ennek semmi értelme. Mégis, ha csak egyszer teljesíted a maratoni távot, már önbizalommal és jogos büszkeséggel felelhetsz igennel a fenti kérdésre.
