Zűrzavar a világbajnokság kapcsán
A svéd, osztrák és norvég közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnokságot Spanyolország nyerte, ezzel a kétszeres Európa-bajnokok utazhatnak Tokióba. A 2020-as kontinensviadal azonban arról is döntött, mely csapatok vehetnek részt az olimpiai kvalifikációs tornán. Amiről kevesebb szó esett, az a 2021-es egyiptomi világbajnokság, és az oda vezető út.
Először nézzük azt, ami biztos. A tokiói olimpián 12 válogatott csap majd össze. Japán házigazdaként automatikus résztvevőnek számít, Dánia 2019-es világbajnokként szerzett kvótát, további négy helyet kaptak a különböző kontinenstornák és selejtezők győztesei, a maradék hat helyért pedig áprilisban küzd tizenkét válogatott három csoportban az olimpiai kvalifikációs tornán. Az Eb-ről két alakulattal töltötték fel a mezőnyt, a negyedik Szlovénia és a hatodik Portugália tehát akár a szerencsés hatba is bekerülhet, merthogy csoportonként két-két válogatott szerez részvételi jogot az olimpiára. Erről a lehetőségről maradt le a kilencedik helyen végzett Magyarország.
Az Európa-bajnokság emellett a jövő évi világbajnokságra is biztosított néhány helyet. Az Eb-nek még úgy vágott neki a 24 alakulat, hogy a legjobb négy mentesül a vb-selejtezőtől, és egyenesen Egyiptomba vált jegyet. Abban az esetben, ha a világbajnoki aranyérmes dánok az elődöntőbe jutottak volna – akik címvédőként lehetnek ott a 2021-es vébén –, az ötödik is kvótát szerzett volna. Európa számára maradt volna még kilenc kiadó hely, ezekről az áprilisi és a júniusi selejtezők döntöttek volna. Ez alapján a magyaroknak is játszaniuk kellett volna a kvalifikáció első körében, áprilisban. Csakhogy az IHF és az EHF január 24-én megváltoztatta a lebonyolítási rendszert, és hirtelen borult minden.
Ezzel a bronzéremért folytatott csata a vb-részvételről is határozott, tehát a harmadik norvégok kijutottak a világbajnokságra, a negyedik szlovénok viszont selejtezőre kényszerülnek. Kilenc helyett pedig tízen juthatnak ki Európából, de az IHF továbbra is fenntart magának két kiadó helyet, szabadkártyát. Ezeket általában valamelyik kézilabda-nagyhatalomnak vagy dúsgazdag piaci szereplőnek tartogatja, akik alulmaradtak a selejtezőkben.
2015-ben ennek köszönhetően szerzett indulási jogot Ausztrália kárára Németország, de furcsa úton lehettek ott Katarban Izland és Szaúd-Arábia is. Két évvel később a szabadkártyás Norvégia egészen a döntőig menetelt, ahol a házigazda Franciaországtól szenvedett vereséget. Tavaly pedig Japán jutott ilyen módon részvételi lehetőséghez.
A 2021-es világbajnokság lesz az első, amelyet 32 csapat részvételével rendeznek. Hogy ez jót vagy rosszat jelent a kézilabdának, azon valószínűleg a sportág rajongói is elmerengenek. A kézilabda is „nyit” a világ felé, egyre nagyobb piacokat akar lefedni, és úgy tűnik, mintha elsősorban Afrika felé vetné ki a hálóját. Az eddigi három helyett hat, a házigazdával együtt hét afrikai válogatott vehet részt a vébén, az ázsiaik száma változatlan marad, az amerikaiak plusz két hellyel számolhatnak, az európaiak legfeljebb eggyel.
Az európai kvalifikáció első fázisa már lezajlott. A szlovákok január 10-12. között Luxemburgban játszottak, ahol a hazaiakat megverték (22-16), a feröerieket csak egy góllal (27-26) múlták felül, a döntő mérkőzést viszont elbukták egy góllal a litvánok ellen (24-25). Az áprilisi folytatásban a négy csoportgyőztes (Litvánia, Izrael, Románia, Törökország) az Eb négy leggyengébbjével (21-24. helyezettek: Lengyelország, Oroszország, Bosznia-Hercegovina, Lettország) találkozik, és oda-visszavágón dől el a továbbjutás sorsa. A párosításokat január 30-án sorsolják össze.
A négy továbbjutó a selejtező második szakaszában, június 5-11. közt mérkőzhet a kontinenstorna tizenhat csapatával, szintén oda-visszavágós rendszerben. A párharcok győztesei utazhatnak Egyiptomba. Az Eb-n kilencedik Magyarország feltehetően a kiemeltek közé kerül, hacsak az IHF nem áll elő újabb ötlettel, amely elvetné az addig alkalmazott Európa-bajnoki sorrendet. A jelenlegi állás szerint Szlovénia, Németország, Portugália, Svédország, Ausztria, Magyarország, Fehéroroszország, Izland, Csehország és Franciaország számítanak kiemelt csapatoknak, míg Észak-Macedónia, Svájc, Hollandia, Montenegró, Ukrajna és Szerbia nem kiemelt csapatoknak.
A 2021-es világbajnokságra eddig 19 válogatott kvalifikálta magát. Az Európa-bajnoksággal nagyjából egy időben zajlott az Afrika-, Ázsia- és Dél- és Közép-Amerika-bajnokság. Utóbbi tornán január 25-én a hazai brazilokat az utolsó fordulóban egy góllal verték az argentinok, akik ezzel az első alkalommal megrendezett bajnokság győztesei lettek. A második Brazília, a harmadik Uruguay és a negyedik Chile ugyancsak jegyet váltott a jövő januári világbajnokságra. Afrikában a tegnapi fináléban Egyiptom 27-23-ra legyőzte a házigazda Tunéziát, ezzel visszavágva a két évvel ezelőtt elveszített döntőért. Az 1974 óta íródó bajnokság történetében eddig három győztest avattak: Tunézia tízszer, Algéria és Egyiptom hétszer nyertek. Ezúttal is ők állhattak dobogóra. Mellettük Angola, a Zöld-foki Köztársaság, Marokkó és a Kongói D. K. jutottak ki a vb-re. Kuvaitban pedig ma ér véget az ázsiai torna az éremosztókkal.
A döntőben Katar-Dél-Korea mérkőzést rendeznek, a bronzért Japán Bahreinnel meccsel. Az utóbbi három tornán Katar mindannyiszor elverte Bahreint. Mind a négy csapat ott lehet a jövő évi világbajnokságon. Az egyetlen észak-amerikai kvóta sorsa áprilisban dől el. Három újoncot (Kongói D. K., Uruguay, Zöld-foki Közt.) már biztosan avatnak Egyiptomban.
