Vízilabda Eb - Vereség Montenegrótól

A magyar férfiválogatott az Eb-k történetében hetediknél csak egyszer végzett rosszabb helyen, amikor 1989-ben Bonnban kilencedikként zárt.

Történelmi győzelemre készült a magyar válogatott, Európa-bajnokságon ugyanis még nem nyert Montenegró legjobbjai ellen, a két csapat mindhárom egymás elleni Eb-összecsapásán –legutóbb két és fél évvel ezelőtt a belgrádi elődöntőben –a délszláv együttes diadalmaskodott.

Pontatlan támadásokkal, de jó védekezéssel kezdett a magyar csapat, amely Manhercz révén szerzett vezetést. A rivális ötméteresből egyenlített, majd kivédekezett egy létszámhátrányos szituációt. A legutóbbi kontinensviadalon ezüstérmes montenegróiak Aleksandar Radovic távoli lövése után kerültek előnybe (2-1).

A második negyed elején Duro Radovic egyből elvégzett szabaddobásból volt eredményes. Ezt követően egy csúnya védekezési hibát Nagy kompenzált remek védéssel, majd emberelőnyben sem tudtak betalálni a montenegróiak. Az igazi problémát a támadásépítés jelentette, lövésig sem nagyon jutottak el a magyarok, végül egy lefordulást Kovács fejezett be szépen. A kétgólos különbség viszont gyorsan visszaállt, Brguljan fórból egy magyar blokk segítségével talált a hálóba. Közvetlen a nagyszünet előtt az Eb talán legszebb magyar gólja születhetett volna, de Jansik lövése előbb a jobb, majd a bal kapufát érintve kifelé pattant (4-2).

A nagyszünet után közvetlenül szépített a magyar csapat: Vámos elemi erővel bombázott a hálóba. Ezt követően sorozatban három kontraítélettel segítette a magyarokat a bíráskodás, de a támadásokban továbbra is rengeteg hiba csúszott, így egyenlítés helyett szinte törvényszerű volt az újabb montenegrói gól. A kidolgozott lehetőségek helyett újra egy egyéni villanás lendítette tovább a magyar csapatot, Zalánki elhajlásból volt eredményes. A negyed végén azonban ismételten visszaállt a kéttalálatnyi különbség, ugyanis Manherczet kiállították, Aleksandar Radovic pedig kegyetlenül kilőtte a jobb alsó sarkot (6-4).

A zárónegyed elején az első igazán szépen megjátszott magyar emberelőny végén Angyal húzta kapuba a labdát, majd Bátori lövése pattant kifelé a lécről. A montenegróiak időt kértek egy fontos emberelőny előtt, de Nagy hárított, majd a túloldalon a Bedő által kiharcolt fórt Zalánki lőtte be, azaz egyenlített. Nem sokkal később már újra hátrányban volt a magyar gárda, de fórhoz jutott, az egyenlítés azonban elmaradt. Märcz Tamás szűk másfél perccel a vége előtt tökéletes ütemben kért időt, hiszen még Zalánki elrontott lövése előtt jelzett a bíróknak, ráadásul létszámfölényben küldhette vissza csapatát. A figura végén Manhercz kapu fölé pattintott, ahogyan Vámos is a mérkőzés utolsó lövésénél.

„Az, hogy talán a legjobb mérkőzésünket játszottuk a tornán, nem fog boldoggá tenni, mivel nem sikerült nyerni. Kiélezett találkozót játszottunk, megvolt a lehetőségünk a döntetlenre, de az utolsó emberelőnyt nem jól játszottuk meg" –nyilatkozta Märcz Tamás, aki annak azért örült, hogy csapata ezúttal jól kezdett és keményen „beleállt az összecsapásba”.

Hozzátette, fizikailag jobban bírták a meccset riválisuknál, emiatt úgy érezte, „bedarálják őket”, mert felúszásnál folyamatosan sikerült hat az öt elleni emberelőnyöket kialakítani és egyre inkább elhaltak a montenegrói támadások.

„Ennek ellenőre ők lőtték be a legfontosabb emberelőnyt, majd egy szabaddobást” – mondta Märcz.

A szövetségi kapitány megjegyezte, fel kell pörögnie az együttesnek a következő 48 órában annak érdekében, hogy ugyanilyen keményen játsszon a következő mérkőzésen, mert szeretné győzelemmel zárni ez az Európa-bajnokságot.

A vegyes zónában az újságíróknak nyilatkozott Drasko Brguljan, az OSC montenegrói légiósa is: hazája válogatottjának csapatkapitánya jó kedélyűen annyit mondott, nem érti, hogy ezeket a mérkőzéseket minek kell egyáltalán lejátszani, hiszen egyik csapatnak sem fontos. Hozzátette, az egész Eb-n egyetlen vereséget szenvedtek a világ egyik legjobb csapatától, a világbajnok horvátoktól, így egyáltalán nem lehet elégedetlen.