Világsztárok Milánóban
A téli sportok kedvelői tudják, hogy az ötkarikás játékok egyik legjobban várt eseménye a férfi jégkorongtorna. Ez Milánóban sem lesz másképp, hiszen a 2026-os téli olimpián hosszú kihagyás után ismét lesznek NHL-játékosok, akik emelik a verseny színvonalát, tempóját és presztízsét.
Szárnyra kaptak olyan pletykák, hogy idén azért tettek kivételt, mert az NHL-es játékosok nélkül sem a kanadaiak, sem az amerikaiak nem tudnák megmutatni valódi erejüket, és nem lennének képesek érmet szerezni. Négy éve ez látványosan megmutatkozott: Kanada és az Egyesült Államok már a negyeddöntőben búcsúzott, míg a dobogó három fokára Finnország, az orosz olimpiai csapat és Szlovákia állhatott fel. Ez egyértelműen jelezte, hogy a professzionális észak-amerikai liga játékosai nélkül nem a tengerentúli válogatottak dominálnak.
Akárhogy is nézzük, a sportág és a nézők számára is kiváló hír, hogy a világ legjobbjait láthatjuk majd küzdeni a jégen. A valódi erőviszonyok most mutatkozhatnak meg: melyik csapat időzítése és taktikája lesz a legjobb, és a sztárokkal teletűzdelt kanadai és amerikai válogatottak dominálnak-e, vagy ismét európai csapat léphet a dobogó legmagasabb fokára.
A kereteket elnézve a svédeknek és a címvédő finneknek is minden esélyük megvan erre. A lebonyolítás a megszokott olimpiai formát követi, amely 2010 óta változatlan. Tizenkét válogatott vesz részt a tornán, három négycsapatos csoportban. A három csoportgyőztes és a legjobb második helyezett automatikusan a negyeddöntőbe jut, míg a többi második és harmadik helyezett a nyolcaddöntőben, rájátszásban küzd meg a legjobb nyolc közé kerülésért. Innen már az egyenes kieséses szakasz következik: negyeddöntők, elődöntők, bronzmérkőzés és döntő.
A rendszer sajátossága, hogy az alapcsoportokból gyakorlatilag minden csapat továbbjut, így akár az is előfordulhat, hogy egy csoportnegyedik helyen végző válogatott jó formát elkapva egészen a döntőig menetel. Négy éve a szlovákok például csak a csoport harmadik helyén végeztek, az egyenes kieséses szakaszban azonban elkapták a fonalat: a nyolcaddöntőben 4–0-ra legyőzték Németországot, a negyeddöntőben pedig az Egyesült Államokat búcsúztatták hosszabbítás utáni szétlövéssel. Az elődöntőben Finnország ellen alulmaradtak, ám a bronzmérkőzésen Svédország legyőzésével megszerezték az ország történetének legjobb olimpiai hokieredményét.
A világ akkor figyelt fel igazán a fiatal szlovák tehetségre, Juraj Slafkovskýra, akit az olimpia után azonnal draftolt az NHL-be a Montreal Canadiens, ahol azóta is meghatározó játékos. Az idei keretben is több olyan hokis szerepel, akikkel hasonló eredmény érhető el. Ott van például Martin Pospíšil, Pavol Regenda, valamint a hátvéd Martin Fehérváry. Bár Szlovákiát nem sorolják a fő esélyesek közé, a keretet elnézve képesek lehetnek felvenni a versenyt az élcsapatokkal.
Sokan Kanadát tartják a torna legnagyobb favoritjának. A kanadaiak a 2014-es szocsi olimpia óta nem nyertek aranyérmet, így különösen éhesek a sikerre. A keret tele lesz klasszisokkal: Connor McDavid, Nathan MacKinnon, Brad Marchand, valamint a már veteránnak számító Sidney Crosby, aki a 2010-es vancouveri olimpián a döntő győztes gólját szerezte az amerikaiak ellen.
Az Egyesült Államoknál érdemes kiemelni Auston Matthewst, Jack Eichelt és Dylan Larkint, ők is egyértelműen az aranyért indulnak. A finnek mindig is szimpatikus hokit játszottak és nem lennék meglepve, ha megvédenék címüket. Kaapo Kakko, Sebastian Aho és Mikael Granlund révén minden adott ehhez. Mégis azonban úgy érzem, a svédek akár mindenkit megtréfálhatnak: a rutinos hátvédek, Victor Hedman és Erik Karlsson, valamint a támadók közül William Nylander, Elias Lindholm és Elias Pettersson jelenléte alapján egyáltalán nem lenne meglepetés, ha végül Svédország nyerné meg a tornát.
Esélylatolgatások ide vagy oda, a kereteket elnézve minden válogatott a lehető legjobb játékosait küldi jégre, vagyis a 2026-os olimpiai jégkorongtorna a világklasszisok nagy összecsapása lesz, és minden adott a lehető legmagasabb színvonalra. Mondanom sem kell, hogy én már alig várom.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/6. számában.
