Téli olimpia Argentínában?

Argentína október 6. és 18. között rendezte a III. nyári ifjúsági olimpiai játékokat, amelyen a magyarok az éremtáblázat negyedik helyén végeztek. Úgy tűnik, a gauchóknak megtetszett az olimpiásdi, és máris újabb nagy nemzetközi sporteseményre pályáznak, és nem érik be kevesebbel, mint a téli olimpiával. Argentína a 2030-as labdarúgó-világbajnokságra is jelentkezett Uruguayjal és Paraguayjal közösen, ott szinte biztosra vehető a kandidálásuk.

A világ nyolcadik legnagyobb területű országa valójában az első déli féltekéről származó pályázó lehetne a téli olimpiai játékok történetében. Az argentinok Buenos Airest és a Tűzföldön található Ushuaiát jelölték meg lehetséges helyszínekként. Eddig három pályázat érkezett a NOB-hoz, a kanadai Calgary, az olaszországi Milánó és Cortina d'Ampezzo, illetve a svédországi Stockholm jelezték, hogy érdeklődnek a rendezés iránt. Mellettük még Erzurum, Szapporó, Graz és Sion fontolgatták a jelentkezést, de júniusban a svájciak, júliusban az osztrákok, szeptemberben a japánok, októberben pedig a törökök léptek vissza. A hírek szerint Calgary sem tudott egyezséget kötni a kormánnyal a finanszírozást illetően, és a másik két jelöltnek is vannak gondjai.

Az olimpia rendezőjéről 2019. június 23-án döntenek Lausanne-ban, és csak remélhetjük, hogy a NOB nem jut olyan helyzetbe, mint az utóbbi években, hogy végül szinte döntést sem kellett hozni, mert elfogytak a jelentkezők. A 2022-es téli olimpia esetében eredetileg hatan pályáztak, majd Krakkó, Lviv, Stockholm és végül a legnagyobb esélyes, Oslo is visszaléptek, és maradt a két ázsiai jelölt, Almati és Peking.

A NOB a kínai fővárosnak adta a rendezés jogát, mondván, a biztosra mentek, bár a világ egyik legkorruptabb szervezeténél sosem lehet tudni. A kazahok jó pályázatot nyújtottak be, 44:40-re veszítettek a szavazáskor, csak éppen nem rendelkeztek akkora gazdasági, politikai és médiaerővel, mint a kínaiak. Peking ezzel az első város az olimpiák történetében, amely nyári és téli olimpiai játékokat is rendezhetett. Persze nem a téli sportok fővárosa, de a kínaiak kihasználják a 2008-as olimpiára épített létesítményeket, a jeges sportoknak lényegében a metropolisz ad otthont, a havas sportok versenyeit pedig Jancsingban és Csangcsiakouban tatják.

Thomas Bach, a NOB elnöke, a blamázs után a kandidálás megkönnyítéséről beszélt. Elhangzottak értelmes ötletek, gondolatok, amelyek az olcsóbb pályázatok és a kivitelezhetőség felé irányultak. Például nem kizáró ok többé, ha egyes helyszínek nagyobb távolságra találhatóak egymástól. Stockholm a 600 kilométerre fekvő Åreval pályázhat, de Schmitt Pál évekkel ezelőtt említette példának a budapesti kandidálás kapcsán, hogy a szlalom kajak-kenu versenyeit Dunacsúnon is rendezhetnék. Krakkó például az alpesisí egyes számait a szlovákiai Jasnában szerette volna rendezni, de a pályázatig sem jutottak el a helyi referendum döntése után.

A 2024-es nyári olimpiai játékokra már több pályázóban reménykedtek a NOB-nál, ehhez képest még mielőtt komolyra fordultak volna a dolgok, Hamburg, Róma és végül Budapest is visszaléptek a kandidálástól. Szégyenszemre maradtak Párizs és Los Angeles, majd gyorsan összevonták a 2024-es és a 2028-as pályázatot, és mire eljutottak volna a limai döntésig 2017. szeptember 13-án, a két pályázó megegyezett. A franciákat csak a 2024-es olimpia érdekelte, míg az amerikaiakat mindkettő, tehát előbbiek megkapták a 24-es, utóbbiak a 28-as olimpiát. Ismét egy óriási felsülés, hiába a NOB részéről a kedvező változtatások, jelentkező szinte alig akadt. Mindenesetre a sebtiben odaítélt két olimpia után nyolc évig nem kell bajlódni az újabb rendezéssel.

A 2026-os játékok talán sikeresebb pályázatot hoznak. Az idei phjongcshangi olimpiáról az üres lelátók maradnak meg emlékbe, még a jégkorong döntőjén sem volt telt ház, dermesztő hideg volt, de hó alig hullott. A koreai alpesisíversenyek lényegében nézők nélkül zajlottak.

A NOB persze a pénz és az új piacok felé halad, Dél-Korea és Kína pedig sokkal vonzóbbak Kazahsztánnál, de még Svájcnál, Ausztriánál és Svédországnál is. A kínaiak bizonyára tökéletesen megrendezik a játékokat, erről senkinek ne legyenek kétségei, és nézők is lesznek a helyszíneken.

 A 2026-os jelöltek a téli sportok nagyhatalmai közé tartoznak, ehhez a hármashoz csatlakozna Argentína. Az argentinok Dél-Koreában hét versenyzővel képviseltették magukat, alpesisíben, sífutásban és hódeszkában ketten-ketten, és egy szánkós. A nemek aránya 4:3 volt a férfiak javára. A legjobb eredményük a női szánkóban és a férfi snowboard slopestyle-ban elért 24. hely. Argentína eddig 74 érmet szerzett az olimpiákon, 21 aranyat, 25 ezüstöt és 28 bronzot, és mindet a nyári játékokon. A legtöbb olimpikonjuk – húsz – a téli játékokon 1992-ben Albertville-ben vett részt, de átütő eredményt akkor sem értek el.

Buenos Aires viszont négyszer is pályázott a nyári olimpiák rendezésére (1936, 1956, 1968 és 2004). Legközelebb 1956-ban jutottak a sikerhez, amikor 21:20-as szavazatkülönbséggel veszítettek Melbourne-nel szemben. Az volt az első olimpia a déli féltekén, amelyet még kettő követett. Érdemes megemlíteni a félgömbök felosztását: az északi 61%-át, míg a déli 81%-át borítja víz, a szárazföld kétharmada északon, egyharmada délen van, a népesség 90%-a pedig az északi felén él.

Argentína esetében persze számolni kell azzal is, hogy a tél júliusban csúcsosodik ki. Tűzföld tartomány fővárosában, az 57 ezres Ushuaiában a körnéykbeli Martial-hegységben lehet síelni. Igaz, a legmagasabb csúcs alig emelkedik 1000 méter fölé, de hó van, a hőmérséklet 0 és -5 fok közé süllyed rendszerint, a síszezon pedig júniustól októberig tart. A freestyle sízőknek már világkupaversenyt is rendeztek itt. Ushuaia a világ végén található szó szerint, a világ legdélebben fekvő városa címért verseng a Beagle-csatorna déli partján, a már chilei Puerto Williamsszel. Csakhogy a ténylegesen délebbre található településen csupán 2800-an élnek, tehát a világ legdélebben fekvő faluja. Ha sikerül is megpályázni a 2026-os olimpia rendezését, Buenos Aires és Ushuaia győzelmi esélyei minimálisak.