Szűkül vagy szélesedik a kézilabda élmezőnye?

Mert tényleg alakulhatott volna másképp, például a negyeddöntőben. Horvátország nem jön vissza 30-26-ról, hanem Magyarország nyeri a mérkőzést, ami leírva is hihetetlenül hangzik. Hogyan sikerült eldobni négygólos előnyt pár perccel a vége előtt?! Van erre magyarázat? A horvátok visszahozták a sírból a vesztett csatát, öt gólt vágtak sorozatban, és nyolc év után bejutottak az elődöntőbe. A magyar válogatott eddig kétszer járt a legjobb négy között: 1986-ban a svájci világbajnokságon történetesen a jugoszlávoktól kapott ki 24-22-re a döntőben, majd az 1997-es japán vb-n a negyedik helyen zárt. A független Horvátország 2003-ban aranyat, 1995-ben, 2005-ben és 2009-ben ezüstöt, 2013-ban bronzérmet szerzett, 2017-ben pedig negyedik lett. A másik zágrábi negyeddöntő még bizarrabb módon ért véget. Egyiptom három másodperccel a vége előtt kiegyenlített, a franciák azonban a gyors középkezdésből gólt dobtak az üres kapuba, ezzel 34-33-ra győztek.

Franciaország persze a legsikeresebb a vb-k 1938 óta íródó történetében, hat arany, két ezüst, négy bronz a mérleg, miközben az első világbajnoki címet „csak” 1995-ben zsebelte be. Egyiptom legjobb eredménye a 2001-es negyedik hely, a mostani ötödik pozíció a második legszebbnek számít.

A dánok 33-21-es győzelmén aligha van mit csodálni, háromszoros világbajnoki címvédők, Rio de Janeiroban és Párizsban olimpiát nyertek, Tokióban alulmaradtak a fináléban, tavaly pedig az Eb-döntőben. Brazília eddig egyszer jutott be a legjobb tízbe, 2019-ben a kilencedik helyen zárt, az idei hetedik helyezés tehát történelmi teljesítmény. De nézzük meg, milyen alakulatokat múltak felül a dél-amerikaiak ezen a tornán. Kezdésként a házigazda norvégokat 29-26-ra, a középdöntőben a svédeket 27-24-re, a spanyolokat 26-25-re. Ezért jutottak ők a negyeddöntőbe, és nem a legyőzöttek. A másik oslói negyeddöntős párharc esélyese természetesen Németország volt, hiszen tavaly döntőt játszottak a párizsi olimpián, a sikerek pedig egészen a kezdetekig nyúlnak vissza. Ezzel ellentétben mivel dicsekedhet Portugália? Olimpián egyszer, 2021-ben szerepelt, világbajnokságon hatodik alkalommal jár, 2003 és 2021 között nagy űr tátong, 1997 előtt pedig még nagyobb, kontinensviadalon 2006 és 2020 között szintén nem vett részt, a 2020-as óta mindhármon ott volt.

A történelmi siker a németeken keresztül vezetett, 26-26 hatvan perc után, majd 31-30 a hosszabbításban. A portugálok megverték a brazilokat (30-26), a norvégokat (31-28), a svédekkel döntetlent játszottak (37-37), ezután legyőzték a spanyolokat (35-29), vagyis nem szenvedtek vereséget a 2025-ös vb-n.

Milyen lett volna egy olyan világbajnokság, amelynek az elődöntőjében Egyiptom-Magyarország és Brazília-Portugália mérkőzéseket rendeznek? Sosem tudjuk meg. Eddig csupán egyetlen Európán kívüli válogatott szerzett érmet a férfi kézilabda-világbajnokságokon, 2015-ben Katar a döntőben bukott el. Emellett Egyiptom 2001-es, valamint Tunézia 2005-ös negyedik helye a ritka kivételek egyike, amikor a világ nagyobbik fele beleszólt az európaiak játékába. És az európai nagyok? A lengyelek hosszú évek óta elsősorban klubszinten jelentenek erőt, idén a 25. helyen zártak, a leggyengébb európaiként. A spanyolok Tokióban és Párizsban is bronzot szereztek, ahogy az utolsó két vb-n is a dobogó legalsó fokára állhattak fel, az idei 18. hely minden idők legpocsékabb vb-szereplése a részükről (a tavalyi Eb-n elért 13. hely is hasonlóan a legrosszabb eredményük a kontinensbajnokságokat illetően). A svédek is lesüllyedtek a történelmi mélységbe, a 14. helynél lejjebb még nem merültek, leszámítva azt a két vb-t, amelyikről lemaradtak (2007, 2013). Pedig az elmúlt években érmeket szereztek a nagy tornákon, a 2022-es Eb-t például megnyerték. Szűkül vagy szélesedik az élmezőny? A 2027-es világbajnokságnak Németország, a 2029-esnek Franciaország és Németország, a 2031-esnek Dánia, Izland és Norvégia adnak otthont. A kézilabda még mindig Európa sportja, és egy ideig az is marad.