Peremsportág a kézilabda?
Zajlik a holland és német közös rendezésű női kézilabda-világbajnokság, a negyeddöntőket játsszák éppen, de még az Elnöki kupáért is küzdenek. Egy szakavatott hozzáértő bizonyára alapos elemzést adhatna akár erről a tornáról is, de mivel nem vagyok a kézilabda nagy guruja, máshonnan közelítek a sportág felé. Mit gondoljunk, gondoljak erről a mifelénk nagyon népszerű játékról?
Kézilabdázni jó, ezt a gyerekkoromban megtapasztaltam. A kézilabda egyszerű, nem túl bonyolult, könnyen értelmezhető sportág. Még olyan gyerekek is élvezték a játékot a múlt évezredbe nyúló gyerekkoromban, akiket a sport iránti rajongás valamiért elkerült – kivételek persze ettől függetlenül akadtak. A focit többen szerették, de a kevésbé fogékonyak és lelkesek könnyebben megszerették és megértették a kézilabda lényegét. Ez a személyes rész, de most tekintsünk a sportágra más nézőpontból. A kézilabda unalmas sportág, bonyolult, értelmezhetetlen, csak egy szűk réteg érti és szereti, nem csoda, hogy nehéz eladni. Felháborító ez a mondat? A magyar kézilabda-rajongók nagyobbik része valószínűleg értetlenkedne ilyen mondat hallatán, felháborodna, a világ nagyobbik felét kapásból elküldené melegebb éghajlatra, és heves magyarázkodásba kezdene.
Elemezne, dicsőítené a sportágat és annak jeles és kevésbé jeles alakjait, majd ismét kikelne a legyőzhetetlen túlerő ellen. Mert a kézilabda valóban az a sportág, amelyet a világ nemcsak nem ért, de még csak nem is hallott róla.
Miért éppen most jutott eszembe mindez? A világbajnokság csak az egyik oka, a másik egy novemberi hír. 2026. augusztus 1. és 9. között Las Vegasban rendezik meg a Pro Handball USA nevet viselő kézilabdatornát, amelyet a sportág népszerűsítése céljából álmodtak meg. A viadalon klubcsapatok mellett állítólag válogatottak is megmérkőznek egymással, más kérdés, felkelti-e az amerikaiak érdeklődését az ismeretlen sportág. A férfiak négyesét a Szeged, a Füchse Berlin, az Aalborg és a Nantes alkotja, a nőket a Győr, a Brest, az Odense és a Ludwigsburg helyett egy japán csapat, a Hokkoku Bank Handball Ishikawa képviseli. A kézilabdát meg kell ismertetni az amerikaiakkal, akik 2028-ban olimpiát rendeznek Los Angelesben, amelyen a férfi és a női válogatottjuk is részt vesz – vagy nem. Vessenek egy pillantást a most zajló női vb harminckét csapatos mezőnyére! Ott találják az amerikai válogatottat? Nem, mert nem jutott ki, az IHF (Nemzetközi Kézilabda-szövetség) pedig más országoknak, Horvátországnak és Kínának adta a szabadkártyát. Korábban felmerült annak lehetősége, hogy a 2025-ös és a 2027-es világbajnokságon ott lesz az amerikai csapat, aztán mégis másképp alakult. A férfiak azonban ott voltak a 2023-as és az idei vb-n is, utóbbin a szabadkártyának köszönhetően, és a 2027-esen is szerepelnek majd.
A kézilabda Európa-központú, egyenesen fogalmazva: Európa sportága. A férfiak 1938 óta íródó világbajnokságain a 29 tornán csak egyszer, 2015-ben fordult elő, hogy Európán kívüli ország érmet szerzett. Majdnem tizenegy éve a házigazda Katar egészen a döntőig jutott, ott azonban vereséget szenvedett Franciaországtól.
Emellett Egyiptom 2001-ben, Tunézia 2005-ben a negyedik helyen zárt a vb-n, az olimpián 1988-ban Dél-Korea otthon jutott el a döntőig, ám ott kikapott a Szovjetuniótól, Egyiptom pedig 2021-ben végzett a negyedik helyen. A nőknél 1957 óta 26 világbajnokságon Dél-Korea egy aranyat és egy bronzot szerzett, Brazília egy aranyat, míg az olimpiákról Dél-Koreának két bajnoki címe mellett három elveszített döntője van, és egy bronzérem mellett két negyedik helye, Kínának pedig egy bronzérme a múltból. A most zajló vb-n a legjobb nyolc között biztosan lesz egy Európán kívüli válogatott, a brazil, és a legjobb tizenhatba még az angolai és a japán csapat fér be. A férfiaknál hasonló a helyzet. Az egyiptomi az egyetlen olyan alakulat, amely az utóbbi években befér a legjobb tízbe, az év elején a brazilok okoztak meglepetést a hetedik helyezésükkel.
December 19. és 22. között Kairóban jön össze az IHF küldöttgyűlése, hogy elnököt válasszon a szövetség élére. Mindenki biztosra veszi a nyolcvanegy éves egyiptomi Hasszan Musztafa újraválasztását, aki 2000 novembere óta irányítja a világ kézilabdáját.
Három európai kihívója akad, a legérdekesebb közülük a német Gerd Butzeck, aki az európai élklubokat tömörítő Forum Club Handball elnevezésű szervezet vezetője. A korábbi játékos, játék- és sportvezető, illetve játékosmenedzser a Handball-Planet szakportálnak úgy fogalmazott nemrégen, hogy sokkal többet már nem lehet tenni. Emelhetik a jegyárakat, de magát a terméket már nem tudják tovább javítani, a növekedéshez Európán kívülre kell menni, Kínába, Indiába és az Egyesült Államokba. Szerinte a játékszabályok túlságosan bonyolultak, a passzív játék helyett támadóidőre lenne szükség. A férfiak eddig ismert 32 világbajnokságából ötször rendezték/rendezik Európán kívül a tornát: 1997-ben Japánban, 1999-ben Egyiptomban, 2005-ben Tunéziában, 2015-ben Katarban és 2021-ben Egyiptomban. A 30 női vb közül 1990-ben Dél-Korea, 2009-ben Kína, 2011-ben Brazília és 2019-ben Japán adott otthont a viadalnak. A jövőben tehát változás aligha várható, hiszen az észak-európai országok mellett Németország és Franciaország osztják szét egymás között az Európa- és világbajnokságokat, színesebbé a cseh, lengyel, magyar, spanyol rendezés teszi az egyhangúságot. Egyesek azt is el tudják képzelni, hogy a kézilabda a jövőben kikerül az olimpia programjából, mert tényleg peremsportággá válik. Ez lenne a szép jövő a kézilabda számára?!
