Mire lesz elég a szlovák siker?
A 2026-os milánói olimpia jégkorongtornája két külön világot hagyott maga mögött a régióban: Szlovákiában felszabadult öröm és új remények uralkodnak, Csehországban viszont csalódottság és értetlenség kíséri a hazaérkezést. A két ország szereplése tökéletes tükre annak, milyen vékony a különbség siker és kudarc között egy rövid, kíméletlen tornán.
A cseh válogatott mindent megkapott, amit kívánhat: NHL-játékosok sorát, Pastrňáktól Nečasig, rutint és mélységet, egy papíron erősebb keretet, mint a két évvel korábbi világbajnokcsapat. Ennek ellenére csak a csoport harmadik helyéig jutottak, a nyolcaddöntőben nagy nehézségekkel verték Dániát, majd a negyeddöntőben remekül teljesítettek, de hosszabbításban estek ki a nagy favorit Kanada ellen.
A szlovák válogatott szövetségi kapitánya, Vladimír Országh – aki jól ismeri a cseh hoki szerkezetét korábbi tréneri éveiből – nem kertelt: a csehek sokkal többre voltak hivatottak.
„Minden adott volt számukra, de az olimpia könyörtelen. Egy rossz meccs, és máris nehezebb ágra csúszik a csapat. A Kanada elleni játékuk viszont valóban fantasztikus volt, ott a szerencse döntött” – mondta.
A kudarc annál is fájóbb, mert a cseh élvonal továbbra is Európa egyik legerősebb ligája.
A szlovák csapat végül a 4. helyen végzett – érem nélkül, mégis sikerérzet kísérte a teljesítményt, mert a játék képe, a szervezettség és az erőnlét messze meghaladta a 2022-es pekingi olimpia bronzérmes futamát. A játékok előtt pedig senki sem gondolta, hogy eddig jut a csapat.
A kapitány szerint az egyik legfontosabb eredmény az, hogy a csapat gerince most vált igazán láthatóvá: a jelenlegi válogatott „gyakorlatilag a legjobb, amit Szlovákia ki tud állítani”, legfeljebb három–négy név hiányzik a teljes keretből.
A világbajnokságra azonban már nem biztos, hogy minden olimpiai játékos csatlakozik. Országh még a bronzmeccs után figyelmeztetett: ha a kulcsemberek nem jönnek, a második sor egyszerűen nem tudja pótolni őket.
Ez a mondat tökéletesen rávilágít a szlovák hoki egyik mélyebb gondjára: a legjobbak szűk körben mozognak, mögöttük pedig túl nagy a minőségi szakadék.
A világbajnokság Fribourg és Zürich városaiban kezdődik május 15-én. A szlovák válogatott ellenfelei között ott lesz Norvégia, Olaszország, Szlovénia, Dánia, Csehország, Kanada és Svédország – vagyis egy rendkívül kiegyensúlyozott, nehéz csoport. A másik csoportban pedig Magyarország továbbra is a legjobbak között szerepel.
A szlovák csapat célja egyértelmű: stabilan ott lenni az első nyolc között, és rendszeresen játszani a negyeddöntőben, míg a magyar válogatott a bennmaradásért fog küzdeni.
