Minden idők leggólszegényebb világbajnoksága

Az 1990-es világbajnokság helyszínéről hat évvel korábban döntöttek. Az olaszok kihívója a Szovjetunió volt, amely épp a döntés előtti napokban jelentette be, hogy bojkottálja az 1984-es Los Angeles-i olimpiát. Olaszország 11, míg a keletiek 5 szavazatot kaptak a szavazáson. A selejtezőket elbukták a franciák, a dánok és a portugálok is, míg Mexikót és Chilét diszkvalifikálták. Három újoncot avattak a tornán, Costa Rica, Írország és az Egyesült Arab Emírségek.

A vb-t június 8. és július 8. között rendezték, tizenkét városban, Róma, Milánó, Nápoly, Torino, Bari, Firenze, Genova, Cagliari, Verona, Udine, Bologna és Palermo. Csehszlovákia mezében részt vett a világbajnokságon Peter Fieber is, aki akkor a DAC-ban játszott. A szovjet válogatottban egy meccsen pályára lépett Rácz László, míg a román válogatottat Jenei Imre irányította, és a keret tagja volt Muzsnay Zsolt is.

Az A csoportot a hazaiak pontveszteség és kapott gól nélkül hozták, igaz, összesen csak négy gólt rúgtak. A támadók közül az a Salvatore „Totò” Schillaci rugdalta a gólokat az egész tornán az olaszoknak, aki addig egy gólt sem szerzett a válogatottban. A második helyen Jozef Vengloš csehszlovákjai jutottak tovább, megverve az Amerikai Egyesült Államokat és Ausztriát is. A B csoportot meglepetésre Kamerun húzta be Románia, a címvédő Argentína és a Szovjetunió előtt. A C-t Brazília nyerte pontveszteség nélkül, Costa Rica második helye Skócia és Svédország előtt hatalmas bravúrnak számított.

A D csoportban az NSZK végzett az élen, a szintén továbbjutó jugoszlávokat alaposan elverték, ahogy az Egyesült Arab Emírségeket is, Kolumbiával azonban döntetleneztek. Az E-ben a spanyolok, míg az F-ben az angolok jutottak tovább az első helyről. Belgium a második helyen zárt az uruguayiakat és a dél-koreaiakat előzve meg, míg Írország az 1988-as Európa-bajnok hollandokat és az egyiptomiakat.

A nyolcaddöntőben Kamerun gól nélküli döntetlen után hosszabbításban győzte le Kolumbiát. A 38 éves Roger Milla az első gólja után az egyik, a másik gólja után a másik szögletzászlónál lejtett táncot, a második gólja pedig különösen emlékezetes, amikor a kolumbiai kapus, René Higuita ügyetlenkedését használta ki. A kolumbiaiak egy szép gólt azért még rúgtak. Csehszlovákia Tomáš Skuhravý triplájával ütötte ki Costa Ricát 4:1-re, a dél-amerikai derbit Argentína nyerte 1:0-ra, miután Maradona elképesztő szólóját fejezte be Claudio Caniggia, a brazilok hiába nyertek addig három meccset, utazhattak haza, míg a címvédő legjobb harmadikként jutott tovább.

Az NSZK 2:1-re verte a hollandokat, Rijkaardot és Völlert kiállította a bíró, a holland leköpte a németet, amit utóbbi nehezményezett. Írország és Románia párharca nem hozott gólt, büntetőkben nyertek a szigetországiak. A hazaiak 2:0-ra verték Uruguayt, Jugoszlávia 2:1-re hosszabbításban a spanyolokat, ahogy Anglia is csak hosszabbításban tudott diadalmaskodni a belgák felett 1:0-ra.

A negyeddöntőben a jugoszlávokat végül gól nélküli döntetlen után Argentína ejtette ki tizenegyesekkel, míg Olaszország Schillaci találatával győzte le az íreket. Az NSZK egy Matthäus-büntetővel győzött Csehszlovákia ellen, a kameruniak pedig Angliával játszottak egy jó meccset, 2:2 után a hosszabbításban kaptak még egy gólt, egy újabb könnyedén befújt büntetőt, amelyet az elsőhöz hasonlóan Lineker értékesített.

Az elődöntők büntetőkkel dőltek el. Olaszország Schillaci révén szerzett vezetést, Caniggia azonban egyenlített. A ráadásban nem született gól, a büntetőket pedig az argentinok bírták jobban. A nápolyi közönség egyszerre szorított a hazaiaknak és az istenüknek, Maradonának, aki néhány héttel korábban még a helyieket segítette hozzá a második bajnoki címükhöz. A mindent eldöntő büntetőt Maradona értékesítette.

A németek Brehme góljával vezettek, majd Lineker egyenlített, ez a találkozó is 1:1-gyel ért véget, a hosszabbítás sem hozott döntést. A büntetők szintén hasonló eredményt hoztak, mint az első meccs büntetői, 4:3 az NSZK javára, Pearce és Waddle kihagyta a két utolsót.

A bronzmeccsen a hazaiak 2:1-re legyőzték Angliát, Baggio góljára még Platt felelt, utána viszont Schillaci berúgta a büntetőt a 86. percben. Schillaci 6 gólja gólkirályi címet ért, a vb után viszont csak egy találatig jutott a válogatottban, még egy Eb-selejtezőn betalált, és ezzel a szereplése a válogatottban is befejeződött.

A döntőben ismét Franz Beckenbauer és Carlos Bilardo alakulatai harcoltak egymással. A színvonal alacsony volt, a taktika felülírt mindent, és összesen egy gól esett, az is büntetőből. Rudi Völler elesett Roberto Sensini mellett, Andreas Brehme pedig a jobb alsó sarokba vágta a labdát, hiába vetődött jó irányba Segio Goycochea. Lothar Matthäus emelte magasba a kupát, Beckenbauer másodikként nyert Mário Zagallo után játékosként és edzőként is vb-t. Ez volt az első olyan döntő, ahol az egyik fél nem adott gólt, az első döntő, amelyen kiállítottak, Pedro Monzónt, a végn még Gustavo Dezottit is, és 16 kiállítás volt az egész tornán, ami szintén rekordnak számított. A németek az utolsó három meccsükön három gólt szereztek, ebből kettőt büntetőből, a harmadik pedig szabadrúgásból esett, de az is megpattant egy játékoson. A németek azonban a torna legjobbjai voltak mindenképpen.