Minden az elképzelések szerint történt

Hihetetlen, meseszerű? Pedig ez történt. Mintha mindent előre lejátszottak volna, valaki megálmodta, kitervelte, a tényleges szereplők pedig ügyesen végrehajtották a feladatokat. A három társrendező és az olimpiai bajnoki címvédő alkotja a 26. női kézilabda-világbajnokság legjobb négyesét, vagyis Dánia, Norvégia, Svédország és Franciaország. Egyesek persze megjegyezhetnék: de hát nincs ebben semmi meglepő, egyszerűen ők a világ legjobbjai! Nos, lehet, természetesen ez a négy válogatott végez majd az első négy helyen, sőt, az egyik gárda világbajnoknak mondhatja magát az utolsó összecsapás után. A négy alakulatból az egyik kakukktojásnak számít, abból a szempontból, hogy még sosem nyert világbajnokságot, valójában még érmet sem. A svédekről van szó, akik a 2017-es tornán jutottak a legtovább, a negyedik helyig. Az Európa-bajnokságokon szereztek eddig két érmet: 2010-ben ezüstöt, 2014-ben bronzot.

A többiek? Norvégia a legsikeresebb az egész világon: 4 arany, 4 ezüst, 3 bronz. Persze, ahogy vesszük. Ha a Szovjetunió és Oroszország sikereit egyesítjük, máris más múltat kapunk: 7 arany (3+4), 2 ezüst (2+0), 2 bronz (1+1). Érdekes számokat kapunk akkor is, ha a németek – keletiek és nyugatiak – érmeit összeadjuk, plusz az egyesített Németországét is hozzácsatoljuk, ahogy a jugoszláv és szerb éremkollekció is együttvéve mást mutat.

Tehát Franciaország 2 vb-aranynál és 4 elveszített döntőnél tart, Dánia pedig 1 aranynál, 2 ezüstnél és 3 bronznál. A magyar női kézilabda mellesleg 1-4-4-es mérleggel rendelkezik. De mégis mi történt? Amikor idén júliusban Göteborgban kisorsolták a csoportbeosztást, a három társrendező ügyesen leosztotta a lapokat. Házigazdaként eleve az első kalapba kerültek, ám a nyolc csoportba szépen kijelöltek pár nehéz ellenfelet, hogyan kellene őket elkerülni úgy, hogy mindenkinek jó legyen.

Az első kalapból egyetlen csapat nem kapott előre csoportbesorolást, a brazilok. Valószínűleg azért, mert nem tartották őket erőseknek. A svédek a montenegróiakat választották a saját águkra, a norvégok a franciákat, a dánok a németeket, a hollandok mellé pedig a spanyolokat csapták oda a második kalapból. És ment minden a tervek szerint, olajozottan. Svédország Montenegróval együtt jutott a legjobb nyolc közé, Franciaország Norvégiával, Dánia Németországgal, a kevésbé fontos negyedik ágon pedig Hollandia a meglepetésnek számító Csehországgal. A csehek, a brazilok és a spanyolok körbeverték egymást, az egymás elleni jobb gólkülönbség döntött Jeřábkováék javára. A negyeddöntők közül három összecsapás egyértelmű végeredményt hozott. A franciák 33-22-re legyőzték az esélytelen cseheket, a norvégok 30-23-ra a hollandokat, a svédek 27-20-ra a németeket, és maradtak a dánok, akiknek a montenegróiakat kellett volna alaposan elverniük, ez azonban nem sikerült.

Dánia-Montenegró 26-24. A balkániak a meccs után nehezményezték, hogy az algériai játékvezetők kettős mércét alkalmaztak. Itana Grbić, a válogatott irányítója például úgy fogalmazott, hogy a hazaiak a bíróknak köszönhetik a győzelmet, és soha korábban nem állították ki őt gólörömért, Herningben ezt is megtapasztalta. Bojana Popović szövetségi kapitány szerint eleve nem nyerhettek, ha pedig a két játékvezetőről beszélne, biztosan megbüntetnék a csapatot.

A 2022-es Eb-n Norvégia, Dánia, Montenegró, Franciaország, Svédország volt a végső sorrend az első öt helyen, a 2021-es vb-n Norvégia, Franciaország, Dánia, Spanyolország, Svédország. Jó vagy rossz, hogy az elit ennyire szűk, hiába a harminckét válogatott, a legjobbak közé ugyanaz a néhány csapat kerül be? (Az oroszok valószínűleg egy számmal bővítenék ezt az elitet.) Magyarország a jövő áprilisi olimpiai selejtezőn Kamerunnal, Japánnal és Dániával vagy Svédországgal találkozik, az első két helyezett kijut a párizsi ötkarikás játékokra. A 2025-ös világbajnokságot Hollandia és Németország rendezi közösen, a 2027-eset Magyarország.