2022. július 15., 20:00

Megtiszteltetés a magyar válogatottban szerepelni

Fantasztikus eredménnyel zárta a hazai rendezésű világbajnokságot a magyar női vízilabda-válogatott. A mieink a döntőben egy kiélezett csatában maradtak alul az Egyesült Államok ellen. A magyar válogatott színeiben a bodrogközi kiválóság, Máté Zsuzsa az egész tornán fontos szerepet játszott a döntőig menetelő csapatban.

Máté Zsuzsa
Fotó: fradi.hu

Komoly sikerrel zárult a hazai rendezésű világbajnokság női vízilabda tornája, hiszen ezüstérmet szerzett a csapat. Hogyan élted meg ezt a hazai vb-t, így „belülről”?

Ahogy elkezdődött a felkészülés és a világbajnokság, mindig arra összpontosítottunk, hogy a következő mérkőzést akarjuk megnyerni.  Tényleg nagyon szépen haladtunk meccsről meccsre, és volt, amiben tudtunk fejlődni, de nyilván minden játékban volt hiba. Ettől függetlenül élveztem minden egyes mérkőzést, ahogy küzdöttünk a lányokkal azért, hogy nyerjünk.

A döntőben az amerikaiaktól kaptunk ki, mondhatni hajszállal, szerinted mi döntött a javukra?

Az, ahogy ők készülnek és az egész lebonyolítás teljesen más, mint nálunk Magyarországon. Tehát náluk nincs országos bajnokság, a lányok csak az egyetemen játszanak. Szóval, aki nem egyetemista, egész évben készül, és szerintem ez érezhető volt, hogy ők egy rendszerben épülnek fel. Igyekeztünk partiban lenni velük, és szerintem ez nekünk sikerült a legjobban az egész világbajnokság során. Nem az volt, hogy rögtön elléptek négy góllal! Azt gondolom, az amerikai csapat nincs hozzászokva, hogy valaki ott liheg a nyakukon, nekünk azonban nagyon sokáig sikerült. Hibáztunk védekezésben, annyira próbáltunk koncentrálni, de becsúszott a hiba, és ők tényleg ebben jók: amikor az ellenfél hibázik, nagyon gyorsan ki tudják használni.

Egy nemzet büszke rátok, hiszen a világbajnokság alatt kiváló hangulat uralkodott, a hazai közönség mindvégig a csapat mellett állt. Ez mennyire ösztönzött benneteket?

Már eleve az, hogy ennyien kilátogattak a meccseinkre, hatalmas siker a női vízilabda számára. Itt nemcsak a döntőt említeném, ahol volt 6-7 ezer ember, tehát telt ház, hanem az első, a kolumbiai meccsen is rengetegen voltak kint, ami hatalmas erőt és plusz motivációt adott a csapatnak. Nagyon izgultam a meccsek előtt, amikor a bemutatás volt, és hallottam a szurkolókat, ahogy buzdítanak minket. Iszonyú nagy erőt adott nekem, és segített abban, hogy ne stresszeljek.

Mikor egy apró bodrogközi faluból elindulva elkezdtél vízilabdázni, gondoltad volna, hogy egyszer világbajnoki döntőben is játszhatsz?

Ennyire konkrétan nem. Akkoriban elindultunk egy úton a szüleimmel, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Nekivágtunk, és igazából nem tudtuk, mi lehet ennek a vége, mert előttem nem sok sportoló jutott el Kövesdről ilyen szintre. De mi akkor azt mondtuk, beleteszünk mindent, mert másképp nem lehet fejlődni. Szépen haladtunk előre, nem voltak ennyire konkrétan megfogalmazott céljaink, próbáltunk reálisan gondolkodni és közeli, kézzelfogható célokat kitűzni. Az élet szép lassan megmutatta, mi a következő út és a még nagyobb lehetőség, és én, a szüleimmel együtt, ezt mindig megragadtam.


A magyar válogatott szövetségi kapitánya Bíró Attila többször is elmondta nagyon bízik benned és az utóbbi időszakban ez a medencében is jó játékkal párosult. Mit gondolsz a kapitány személyének is köszönhető, hogy sokat fejlődtél és jobban is megy a játék?

Mindenféleképpen, hiszen ezelőtt több keretből is kimaradtam és természetesen a kapitánnyal mindig megbeszéltük mi az, amit ő hiányolt és miben kell fejlődnöm, hogy részese legyek ennek a csapatnak. Nagyon örülök neki, hogy megkaptam ezt a bizalmat a kapitánytól, keményen megdolgoztam érte és remélem nem okoztam csalódást.

Nem sok sportolónak adatik az meg, hogy a címeres mezt vagyis sapkát magára húzhatja, ezt csakis a legjobbak érdemelhetik ki. A bodrogközi Kiskövesdről indulva jutottál el a vízilabda csúcsára, mit jelent számodra felvidéki magyarként a magyar válogatottban szerepelni?

Ez egy hatalmas megtiszteltetés és büszkeség, hogy felvidéki magyarként ott lehetek a magyar válogatottban és sohasem szabad elfelejteni, hogy honnan indul az ember. Én előttem mindig ott van és tudom honnan jöttem és hova szeretnék még eljutni.

Ha meg kellene említened azokat az embereket, akik nagyban hozzájárultak, hogy idáig jutottál, kiket emelnél ki elsősorban?

Természetesen a szüleimet és minden egyes edzőmet, aki bízott bennem és akik láttak bennem potenciált, szóval minden eddigi edzőmet említhetném, akiknek a keze benne van ebben a sikerben és persze a párom, aki mindvégig mellettem áll és mindenben támogat. A közeljövőben pedig, ha elérnénk egy hasonló sikert, akkor is ezeket az embereket említeném meg. Ez a mostani ezüstérem is, nemcsak ez a két hét vagy a hathetes felkészülés eredménye, hanem ez a mindennapi munka, amit végzünk egész évben.

magyar női vízilabda
Fotó:  MTI/Koszticsák Szilárd

Az elmúlt időszakot tekintve mi az, amiben sikerült a legtöbbet fejlődnöd?

Mentálisan, úgy érzem fejben nagyon sokat sikerült fejlődnöm, hogy én benne legyek ebben a válogatottban, illetve az is, hogy sokkal nagyobb önbizalommal és hittel kezdjek el egy mérkőzést és felkészülést. A korábbi időszakban mentálisan nem bíztam annyira magamban, hogy képes vagyok ezt megtenni, de sikerült ezen változtatnom és fejlődnöm.

A válogatott mellett a klubcsapatodban a Ferencvárosban is remekelsz, az elmúlt idényben bronzérmes lettél a csapattal a bajnokságban és eddigi legtermékenyebb idényed is volt a gólokat tekintve?

Ami a magyar bajnokságot illeti kettő darab elveszített meccsünk volt az egész szezon során és emiatt is fájó, hogy csupán bronzérmesek lettünk a bajnokságban. Tényleg az egész szezonban az a kettő meccs volt, amikor nagyon rosszul játszottunk és bevallom akkor nekem sem ment a játék és szomorúak vagyunk, mert sokkal több volt ebben a csapatban, mint egy bronzérem, de ilyen a sport. Ebben az évben kicsit változtattam, ugye Gerendás Gyuri bával beszélgettünk egy másféle edzésmódszer alkalmazásárról a konditeremben és a vízben is, ami nyilván pluszmunkával jár. Szerintem ez nekem nagyon sokat segített, sokat dobott a játékom dinamikáján.

A Fradi-családhoz tartozni egy különleges érzés, hiszen az ország legnagyobb sportegyesületéről van szó.

Hatalmas öröm, ugye mikor még első évben idekerültem, akkor nagyon éreztem, itt nagyon szeretik egymást az emberek, mindenki mindenkinek köszön és nagyon kedvesek is voltak. Most pedig már a harmadik évenm volt és annyira azt érzem, hogy én is a Fradi-család része vagyok, mert mindenki nagyon kedves és befogadó, segítőkészek legyen bármiről is szó és érzem a támogatásukat is.

Végezetül mik a céljaid a jövőre nézve?

Van egy nagy hatalmas cél az, ami minden sportoló álma, ez pedig egy olimpiai érem, az ugye ott van, de addig vannak még kisebb célok. Most elsősorban az, hogy ezt a világbajnokságot kipihenjem és utána kezdődik újra a várépítés a közelgő Európa-bajnokságra. Az Eb után nyilván koncentrálunk a bajnokságra, szóval ezek ilyen apró lépések és ezekkel az apró lépésekkel építem fel magamnak az utat a fő célhoz.

Az interjú rövidített változata megjelent a Magyar7 2022/28.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.