Kezdődik a belgrádi vízilabda-Eb

Mitől lesz más a 2026-os férfi vízilabda-Európa-bajnokság a korábbiaktól? Elsősorban a lebonyolítástól. Az első körmérkőzéses szakaszt egy második követi, vagyis a csoportkörből a tizenhat csapatból tizenkettő a középdöntőbe jut, a csoportkör utolsó helyezettjei pedig szintén egy második csoportkörben folytatják, amit alsóházi helyosztóként is leírhatunk. Magyarán az első három mérkőzés után nem a kieséses szakasz következik, hanem újabb három találkozó egy második csoportkörben, ahol a belgrádi Eb-n például az A és a C csoport első három alakulata játszik egymással az E csoportban, miközben a csapatok viszik magukkal az egymás ellen szerzett pontokat az első csoportkörből a másodikba. Ezt a második csoportkört, a középdöntőt követi a kieséses szakasz, ami jóval rövidebb a korábbi kontinenstornákon megszokottakhoz képest.

A középdöntő két csoportjából csak az első két helyezett jut tovább az elődöntőbe, a legjobb négyes tehát ezzel máris adott, míg a többiek helyosztókat játszanak, a két harmadik helyezett az ötödik helyért, a hatodikok a tizenegyedikért... Az alsóházi csoportban pedig eleve kialakul a tizenharmadik és a tizenhatodik helyen végzők sorrendje.

Bonyolultabb, mint az eddig megszokott lebonyolítási rendszer? A 2024-es zágrábi és dubrovniki Európa-bajnoksághoz képest inkább felüdülés ez a rendszer, az I. divízió és a II. divízió elég kacifántosnak tűnt első pillantásra is, és az európai szövetség is belátta, hogy ez a felfogás nem a vízilabda sajátja. A 2022-es spliti és a korábbi kontinensviadalokon a csoportkört azonnal a kieséses szakasz követte, ahol az első helyezettek kiemeltként a negyeddöntőbe jutottak, míg a második és harmadik helyezettek a rájátszásba, vagyis hat-hét mérkőzést játszott egy gárda a tornán. A 2022-es Eb-n például a négy csoportgyőztes jutott be a legjobb négy közé, vagyis a horvát, a magyar, a spanyol és az olasz válogatott is csak hat meccset játszott. Az idei Európa-bajnokságon mind a tizenhat alakulatra legkevesebb hat (csoport)meccs vár, a legjobb négyesre egyenesen nyolc, az ötödik és a tizenkettedik helyen záró gárdákra pedig hét találkozó.

Magyarország az A csoportban, január 10-én (15.15) Franciaországgal, 12-én (15.15) Montenegróval, 14-én (12.30) Máltával csap össze. Az első három helyen záró válogatott a C jelű négyes legjobb hármasával alkot majd egy hatos csoportot a középdöntőben, ez lesz az E csoport.

A meccsnapok január 16., 18. és 20. lesznek, a kezdési időpontok pedig 15.30, 18.00 és 20.30. A C csoportban a házigazda Szerbiát, illetve Hollandiát, Izraelt és a címvédő Spanyolországot találjuk. A spanyolok egyszeres Európa-bajnokok, 2018 óta mind a négy kontinenstornán érmet szereztek (ezüst, ezüst, bronz, arany), a tavalyi szingapúri világbajnokságon épp a magyar válogatottat győzték le a döntőben, 2019 óta mind az öt vb-n érmesek voltak (ezüst, arany, bronz, bronz, arany), 2023-ban és 2025-ben is megnyerték a világkupát, tény viszont, hogy az olimpiákon nem remekelnek, utoljára 1996-ban szereztek érmet, Atlantában történetesen diadalmaskodtak, a másik érmüket, ezüstöt négy évvel korábban, Barcelonában zsebelték be. Az idei Eb favoritját aligha kell keresni, de kiemelhetjük az utolsó három olimpia győztesét, Szerbiát is, amely utoljára a 2017-es budapesti vb-n szerzett érmet, Eb-n pedig utoljára a 2018-as barcelonain – igaz, 2012-től 2018-ig sorozatban négy Európa-bajnoki címet szereztek –, azóta viszont még a negyeddöntőn sem jutott túl (ötödik, kilencedik és hetedik hely).

Ha a magyarok a legjobb négy közé szeretnének jutni, akkor legalább az egyik csapatot felül kell múlni, míg a másik ágon valószínűleg az olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmes horvátok, valamint a görögök (még nem szereztek érmet Európa-bajnokságon) és az olaszok lesznek ott a legjobbak közt.

A magyar válogatott a tavalyi szingapúri vb-n ezüstérmet szerzett, míg a 2024-es Eb-n és a 2024-es olimpián a negyedik helyen zárt. Utoljára a 2020-as budapesti kontinensbajnokságon nyert aranyat Magyarország, a 13 Európa-bajnoki címmel viszont megközelíthetetlen az összesített éremtáblázaton. Varga Zsolt szövetségi kapitány tizenöt fős keretében Csoma Kristóf és Vogel Soma (kapusok), továbbá Angyal Dániel, Batizi Benedek, Fekete Gergő, Jansik Szilárd, Kovács Péter, Manhercz Krisztián, Nagy Ádám, Nagy Ákos, Tátrai Dávid, Varga Vince, Vigvári Vendel, Vigvári Vince és Vismeg Zsombor (mezőnyjátékosok) szerepelnek. Az egyetlen Eb-újonc Batizi, a szingapúri vb-ezüstérmes csapatból pedig tizenegyen lesznek ott Belgrádban is. Vogel a nyári vb-t kihagyta, Tátrai és Varga már szerepelt a 2024-es Eb-n. A világbajnoki keretből a kapus Mizsei Márton, a pihenést választó Vámos Márton, a sérült Molnár Erik, valamint a keretszűkítésnél kikerült Burián Gergely hiányoznak. Szlovákia szintén szerepel a belgrádi Európa-bajnokságon, a D csoportban 11-én Romániával, 13-án Olaszországgal, 15-én Törökországgal találkozik.