Fókuszban a látványsportok
Milyen sikereket értek el a magyarok a látványsportokban az utóbbi években? Egyáltalán, mely sportágakat nevezzük látványsportnak? Magyarországon a tao-rendszeren keresztül több száz milliárd forint vándorol a látványsportokhoz, amit sokan nehezményeznek párthovatartozástól függetlenül.
A látványsportok közé eredetileg öt sportágat soroltak: a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A 2011 óta létező fogalom lényege, hogy a magyarországi nyereséges vállalatok a taorendszeren (tao – társasági adó, amely a jövedelem- és nyereségadók egyik fajtája) keresztül a látványsportokba fektethetik az adójukat.
Az öt sportághoz 2017-ben csatlakozott a röplabda, vagyis jelenleg hat sportágat nevezhetünk látványsportnak. Mekkora lehet az összeg, amelyet a hat sportág szövetségei és egyesületei az elmúlt nyolc évben bezsebeltek? Az egyik ellenzéki hírportál szerint nagyjából 658,4 milliárd forintról lehet szó. Az összeg 80%-a a klubok kasszájába jutott, a maradék 20% a szövetségekhez. Könnyű kitalálni, hogy a hat sportág közül melyik kapta a legtöbbet. Természetesen a labdarúgás. A kézilabda az utolsó évben megközelítette a focit, a futball 25,4 milliárdja után 22,6 milliárd jutott a kézilabdának.
A magyar kormány tavaly úgy döntött, hogy 50 milliárd forintban maximálja az egy évben felhasználható összeget, majd ez év elején megváltoztatta ezt az összeget, és évi 125 milliárdra emelte. Ezt az összeget eddig két évben közelítették meg. A kérdés persze az, hogy a hat sportág mire használja fel a milliárdokat, sikeresebbé váltak-e, vagy az összegeket rosszul fektették be, esetleg lenyúlták?
A labdarúgásban óriási beruházások történtek az elmúlt évtizedben. Sorolhatnánk az új vagy felújított stadionokat, létesítményeket, említhetnénk azt is, milyen tervekkel állt elő Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, és ezekből mi valósult meg. Tény, hogy a magyar válogatott harminc év után kijutott egy nemzetközi tornára, a 2016-os Európa-bajnokságra. Bernd Storck csapata kifejezetten jól játszott, a pótselejtezőn olyan játékkal állt elő, amilyet régen láthatott magyar szurkoló. Az Eb pedig valószínűleg még a válogatott játékosai számára is felülmúlt minden várakozást. Csoportelsőség, győzelem Ausztria felett, döntetlenek Izland és Portugália ellen, és nem győzzük hangsúlyozni, a foci remek volt. A nyolcaddöntőben a belgák már leküzdhetetlen akadályt jelentettek Dzsudzsákéknak. Klubszinten azonban a magyar foci képtelen túllépni az árnyékán, időnként akad egy-egy kisebb siker az európai porondon, de ennél többre nem telik. Az utánpótlás néhány évente produkál némi biztatót, ahogy az idén is. Az U17-es válogatott csoportgyőztesként jutott tovább a negyeddöntőbe az írországi Eb-n, ahol büntetőkkel kikapott a spanyoloktól, majd az ötödik helyért játszhatott. Belgium legyőzése tizenegyesekkel azt jelentette, hogy a tizenhetesek ott lesznek az őszi világbajnokságon, Brazíliában.
A kézilabda egyértelműen a legtöbb sikert hozta az elmúlt években. A vízilabdánál jóval nagyobb érdeklődés övezi, válogatott és klubszinten is az élmezőnybe vagy a közvetlen élvonalba tartoznak a magyarok. A 2018/2019-es idényben a Győr mellett a Veszprém is odaérhetett volna az európai kézilabda trónjára, de ez a bakonyiaknak negyedszerre sem jött össze. A magyar bajnokságot a harmadik, negyedik helyen jegyzik a német, a francia és a spanyol mellett, a Szeged, a Veszprém és a Tatabánya viszi a prímet évek, évtizedek óta. A nőknél a magyar élvonal a dánnal versenyzik az Európa legjobb bajnoksága címért, szintén évek óta. A három európai kupa közül a két erősebben indult magyar, és mindkettőt magyar nyerte meg végül – az EHF-kupát a Siófok három dán csapat előtt. A válogatottak esetében hasonló a helyzet, az élmezőny mögött jegyzik mindkét nemzeti alakulatot. A férfiak 2022-es Eb-jét Szlovákiával közösen rendezi Magyarország. A négy magyarországi helyszín közül a Veszprém Aréna félig-meddig új lesz, a szegedi Pick Aréna pedig teljesen új.
A kosárlabdát szintén nevezhetjük sikersportágnak. A női válogatott részt vett az utolsó két Eb-n, és az idei szerb–lett közös rendezésű tornán is ott lesz. A férfiak 1999 után 2017-ben jutottak ki ismét a kontinenstornára, és egészen a nyolcaddöntőig jutottak. A 2019-es vb-selejtezőn pedig az utolsó két fordulóig versenyben voltak, és klubszinten is képesek helytállni. A férfiak számára az állandó konfrontáció a legjobbakkal újabb és újabb kihívást és előrelépést jelent. A nőknél a Sopron jár elöl az utóbbi években, Európa top négy csapatába tartozik. A vízilabda szinte hungarikum, a magyar férfiválogatott rendszerint érmekért küzd a nemzetközi tornákon, akárcsak a nők is. Klubszinten pedig szintén hasonló a helyzet. Talán a leglátványosabb fejlődést a jégkorong érte el. A férfiak az elmúlt bő évtized során kétszer jutottak fel az elitbe, míg a nők Pat Cortina irányításával éppen a 2019-es budapesti divízió I/A-s vb-t nyerték meg, történelmi sikert érve el, hiszen jövőre az elitben játszhatnak Kanadában. 2016-ban megnyerték a divízió I/B-s vb-t, majd ötödikek és harmadikok lettek a divízió I/A-ban. Klubszinten a férfiaknál a Fehérvár AV19 az osztrák ligában szerepel tizenkét éve, míg a MAC és a Diósgyőr az első szezont tudhatják maguk mögött a szlovák Tipsport Ligában.
A röplabdában elsősorban a nők jeleskednek. A Békéscsaba a második számú európai kupasorozatban, a CEV-kupában az elődöntőig menetelt, ahol a későbbi győztestől, az olasz Busto Arsiziótól esett ki. Az európai kupákat férfi és női vonalon is az olaszok uralták az idén. A férfiröplabda-válogatott a ’80-as évektől nem jutott ki nemzetközi tornákra, a nők viszont 1987 után 2015-ben kvalifikálták magukat az Eb-re, ahol tizenkettedikek lettek. Két éve tizenötödik hely lett a vége, 2019. augusztus 23-tól szeptember 8-ig pedig Törökország, Lengyelország és Szlovákia mellett Budapest ad otthont a női Európa-bajnokságnak. A magyar női röplabda tehát szintén emelkedőben van, a férfiaknak azonban van hova előrelépniük.
Megjelent a Magyar7 2019/24 számában.
