Felállni, és harcolni a világbajnoki részvételért

Kiegyenlített esélyekkel várhattuk a törökök elleni párharcot, a vége azonban csúfos kudarc lett. A törökországi odavágón elszenvedett kétgólos vereséget követően a visszavágó első fél órájában még úgy tűnhetett, maradt esélyünk a továbbjutásra, a szünetre viszont már úgy vonultak a csapatok, hogy lényegében eldőlt a továbbjutás kérdése.

Számos nagy helyzetet sikerült kialakítanunk, de ezen a napon a szerencse sem állt mellettünk, gondoljunk csak Szoboszlai szabadrúgására, amely a felső lécen csattant. A törököknek szinte minden összejött, azt viszont nem állíthatjuk, hogy érdemtelenül nyerték meg a párharcot.

Már egy korábbi írásunkban is jeleztük, hogy egy kiszámíthatatlan válogatottról van szó, amelynek a legfőbb ereje a támadójátékban rejlik, a mostani két mérkőzésen ezt be is bizonyította, összesen hat gólt rámoltak be Dibusz Dénes kapujába. De mi volt a kulcskérdés a párharc során, és valóban ekkora a különbség a két csapat között?

A mutatott játékot és a statisztikákat figyelembe véve teljesen kiegyenlített párharcot láthattunk. Az odavágó, mint azt jól tudjuk, 3:1-es török sikerrel zárult, a statisztikákat figyelembe véve azonban a magyar csapat volt az aktívabb. A várható gólok száma (xG-t) a török oldalon 0,74, míg a magyaron 0,94 volt, tehát ha csak ezt az adatot vesszük figyelembe, a mérkőzésnek döntetlennel, vagy magyar sikerrel kellett volna végződnie. A futballt azonban gólokra játsszák, a törököknek pedig az alacsony minőségű helyzeteikből hármat is sikerült gólra váltaniuk, nekünk viszont csak egyet. A Puskásban rendezett mérkőzés képe már teljesen más volt, a magyar csapatnak futnia kellett az eredmény után, a védelem és a középpálya így szellősebbé vált, ennek hatására a törökök előtt több szabad terület adódott, melyből sikerült nagy helyzeteket kialakítaniuk. Beszédes statisztika, hogy a magyar csapat az első félidőben 1,28-as xG-t alakított ki, míg a másodikban csupán 0,10-est, fájó ezt kimondani, de feladtuk a mérkőzést. 

Persze sok minden közrejátszott a párharc során, a csapat egyik legfontosabb játékosa Sallai Roland, sérülés miatt mindkét mérkőzést kénytelen volt kihagyni, Schäfer Andrásra és Nagy Zsoltra pedig eltiltás miatt a visszavágón nem számíthatott Marco Rossi.

Persze a török oldalon is voltak hiányzók, de például az egyik legfontosabb játékosuk, Arda Güler már játszott a visszavágón, és 8.5-ös értékelésével ő volt csapata legjobbja. Hogy min dőlt el a párharc? A válasz egyszerű és a napnál is világosabb: a hatékonyságon. Míg a törökök a kis helyzetekből is gólokat szereztek, addig mi ziccereket hibáztunk, elég csupán Gazdag Dániel esetére gondolni, aki a visszavágón 0:0-as állásnál közelről a kapusba lőtte a labdát. Ez a hajó már elúszott, jövőre a B-divízióban kezdjük meg a szereplésünket, búslakodni azonban nem szabad, nagy feladat előtt áll ugyanis a válogatottunk, ahol fizikálisan és mentálisan is toppon kell lennie a játékosoknak. 

Európában is elkezdődtek a világbajnoki selejtezők, válogatottunk azonban csupán szeptemberben csatlakozik be a sorozatba. Nemrégiben teljes lett a csoport, melyben Magyarország mellett Írország, Örményország és Portugália szerepel. Az elmúlt hónapokban már csak az volt a kérdés, hogy a portugálok vagy a dánok csatlakoznak az F-csoportba, végül Ronaldóék, ha csak hosszabbítást követően is, de 5:2-re verték a visszavágón a dánokat.

Személy szerint a skandinávoknak jobban örültem volna, a csapatok játékerejét figyelembe véve ugyanis a portugálok Európa legjobb válogatottjai közé tartoznak. A Nemzetek Ligájába bejutottak a legjobb négy közé, a tavalyi Európa-bajnokságon a negyeddöntőben is mindössze büntetők után maradtak alul a franciákkal szemben. 

Sokan még mindig úgy tartják, hogy a portugálok legfontosabb játékosa továbbra is Cristiano Ronaldo, és köré kéne építeni a csapatot, ők valószínűleg azonban nem értenek a focihoz. Ugyan Ronaldo továbbra is a portugál válogatott csapatkapitánya és első számú centere – amit egyszerűen nem értek – azonban ki kell mondani, eljárt felette az idő. A támadószekcióban olyan játékosok nevét találjuk, mint Rafael Leao, Goncalo Ramos, Barnardo Silva, Bruno Fernandes, de például a Liverpoolban szereplő Diogo Jota, vagy az AC Milan játékosa Joao Felix csak a cserepadra fér oda. Roberto Martinez szövetségi kapitánynak szinte az összes csapategységben van választási lehetősége, a cserepadon olyan játékosok ülnek, akik a magyar, vagy a szlovák válogatottban a legjobbak közé tartoznának. A portugálok a csoport egyértelmű favoritjai, a második helyre viszont a magyarok joggal pályázhatnak. Egyedül az írekben látom, hogy megnehezíthetik Szoboszlaiék dolgát, a keretek összetételét figyelembe véve azonban hoznunk kellene a papírformát. 

Az írek a Nemzetek Ligája B-divíziójában csoportjuk harmadik helyén végeztek, a bolgárok elleni rájátszásban azonban sikerült kiharcolniuk a bennmaradást.

Keretüket többségében angol másodosztályban szereplő játékosok alkotják, az ismertebb nevek közé tartozik a West Hamnél kölcsönben szereplő Evan Ferguson, valamint a Liverpool második számú kapusa, Caoimhin Kelleher. Az örmények kerete talán még az írekénél is gyengébb, legismertebb labdarúgójuk, Hanrikh Mkhitaryan még 2022-ben visszavonult a válogatottól. Az örményeknek ugyan megvolt az esélyük, hogy feljussanak a Nemzetek Ligája B-divíziójába, a rájátszásban azonban oda-vissza kikaptak a georgiaiaktól. Örményország önálló államként még nem vett részt világbajnokságon, és most is földön túli csodának kellene történnie, hogy kiharcolják a kijutást a jövő évi tornára. Amint azt tudjuk, a csoport első helyezettje automatikusan kvalifikálja magát az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett világbajnokságra, míg a második helyezett osztályozót játszik a kijutásért. A magyar csapat szeptember 6-án Írországban kezdi meg selejtezős szereplését, és még ebben a hónapban hazai pályán fogadjuk Portugáliát. Októberben egy örmények elleni hazai, és egy portugálok elleni idegenbeli találkozó van terítéken, végül novemberben Örményországba látogatunk, majd a Puskásban az írek ellen zárjuk a sorozatot. A tét nem kisebb, mint hogy negyven év után ismét a vb-n szerepeljünk.

Megjelent a Magyar7 2025/13.számában.