Dallas nyerte a döntő első párharcát

Az idei fináléban az egyik legjobban védekező csapat játszik a legjobban támadóval, miközben mindkettőnek bőven volt alkalma felkészülni a másik harcmodorára a rájátszás során.

A döntő egyedi abban a tekintetben is, hogy még soha nem fordult elő, hogy vezetőedző és egykori segédje nézzen egymással farkasszemet. Most ez a helyzet, az NHL legidősebb vezetőedzője, a 65 éves Rick Bowness 2013 és 2018 között a nála fiatalabb, most 53 esztendős Jon Cooper keze alá dolgozott Tampában. 

A Dallas játékának egyedi jellege a kemény fizikai hokin és a védekező mentalitáson túl abban rejlik, hogy mindezt elképesztő gyorsasággal kombinálja. Ezt a gyorsaságot ki is használták a texasiak az első harmadban a Tampa ellen, már a 6. percben felavatták Andrej Vasziljevszkij kapust, aki a döntő első meccséig 93,1%-os védési hatékonyságot és 1,83-as meccsenkénti gólátlagot produkált a rájátszásban.

A Stars azonban kihasználta, hogy három nappal többet pihenhetett ellenfelénél, amelyet mindenekelőtt energiában múlt felül. A gólszerző Joel Hainley volt, akinek ez volt az első találata az NHL-ben. Ő az ötödik hátvéd, aki a döntőben lőtte az első gólját, utoljára ilyesmi Jim Paeknek, a koreai válogatott szövetségi kapitányának sikerült a Pittsburgh színeiben, még 1991-ben.

A floridaiak megzavarodtak, csak a harmad felénél kezdtek magukra találni, és egy keményen megküzdött helyzet végén szerencsés találattal egyenlítettek.

Szikrázott a levegő, óriási ütközések voltak mindkét oldalon, az első tíz percben összejött az első bunyó is. A második harmadban ismét dominált a Stars, amit megkönnyített, hogy az első 10 percben kétszer is emberfórban játszhatott.

Vasziljevszkij ekkor életben tartotta csapatát az egyik legerősebb előnyös hokit produkáló Dallasszal szemben, de a két hátrány így is rengeteg energiát emésztett fel.

Ennek köszönhetően maradt a Stars fölénye a harmad hátralévő részére, ami két újabb gólban nyilvánult meg. Előbb Alekszandr Radulov húzta magára szinte a teljes tampai védelmet, majd passzolt ki nagyon okosan a túloldali kékről érkező Jamie Oleksiaknak, majd a harmad utolsó percében az idei playoffban feltűnt finn tehetség, Joel Kiviranta ugrott meg egy szép szöktetéssel, és második kísérletre védhetetlenül vágta a korongot a hálóba.

A finnek ez volt a hatodik pontja a szezonban, az alapszakaszban egyszer talált be, a rájátszásban 7 meccsen 5 egységnél jár.

A harmadik harmadra az volt a kérdés, le tudja-e dolgozni az energiaszintben meglévő különbséget a Tampa, és az előjelek nem voltak túl biztatóak. Ehhez képest a játék képe óriásit változott, a tampaiak dominanciájáról mindent elmond, hogy ebben a harmadban 22-2-re nyerték a kapura lövéseket, és három alkalommal is emberelőnyben játszottak, ám gólt mégsem tudtak lőni. 

A gólszerzéshez Nyikita Kucserov állt a legközelebb, de zseniális lövését a parádézó orosz hárítani tudta. Jon Cooper vezetőedző a hajrá elején lehozta Vasziljevszkijt, de ez sem segített, Jason Dickinson üres kapura állította be a 4-1-es végeredményt.

Összességében meglepően simán nyerte az első meccset a Dallas, a folytatásra nézve az a legnagyobb kérdés, hogy ennek oka a fáradtság volt-e a túloldalon, vagy a sérülések.

Utóbbi kapcsán kiemelendő a Brayden Point, Kucserov és Ondrej Palat alkotta első egység, amely korábban a rájátszás legdominánsabb sora volt, azonban mindhárman kisebb-nagyobb problémákkal bajlódnak, minek következtében az utóbbi három meccsen egy gólt sem szereztek.