A magyarok mellett a világbajnoki ezüstérmes is lemaradt a kosárünnepről
Véget értek a selejtezők, teljes az idei férfi kosárlabda-világbajnokság harminckét fős mezőnye. Egy nagy hiányzója lesz a viadalnak, az előző torna ezüstérmese, Argentína. A tizenkilencedik világbajnokságnak a Fülöp-szigetek, Japán és Indonézia ad otthont, augusztus 25. és szeptember 10. között.
Melyik válogatott jutott ki elsőként a 2023-as férfi kosárlabda-világbajnokságra a selejtezőkből? Meglepetésre Finnország és Elefántcsontpart. Az észak-európaiak korábban csak egyszer szerepeltek vb-n, 2014-ben Spanyolországban egy győzelmet arattak és négyszer kikaptak, de jelezték, a továbbiakban kell velük számolni. Olimpián kétszer vettek részt, az 1952-es hazai rendezésűn, valamint az 1964-es tokióin. A tavalyi Európa-bajnokságon már a negyeddöntőig jutottak, ott megszorongatták a spanyolokot, a félidőben még vezettek, majd a harmadik negyedben fordítottak a későbbi kontinensbajnokok, az elődöntő elúszott, a finnek pedig a hetedik helyen végeztek. A 2025-ös Eb egyik társrendezője épp Finnország lesz Ciprus, Lengyelország és Lettország mellett.
Az európai selejtezők ezúttal nem tartogattak kifejezetten óriási meglepetéseket. A 2019-es kínai vb-re nem jutott ki az Európa-bajnok Szlovénia, amely a 2023-as tornára már novemberben kvalifikálta magát. Az oroszokat és a fehéroroszokat a háborúra hivatkozva kizárták a selejtezőkből, ami azt jelentette, hogy legalább egy európai válogatott hiányozni fog az idei vébéről a 2019-es mezőnyből – vagyis Oroszország.
Ami kisebb meglepetésnek számított, hogy a horvátok és a lengyelek már a selejtezők első körében kiestek, és főleg utóbbiak esetében volt csalódáskeltő a szereplésük, hiszen 2019-ben a nyolcadik helyen zártak, és miután biztosan lemaradtak a 2023-as tornáról, a tavalyi Eb-n a negyedik pozícióig jutottak. A szlovákok szintén az első körben búcsúztak: hat mérkőzés, hat vereség.
A második körben a 2019-es résztvevők közül a törökök az I csoportban a negyedikek lettek, vagyis lemaradnak a vb-ről, pedig klubszinten Európa legjobb csapataival rendelkeznek (Anadolu Efes, Fenerbahçe). Persze egy dolog a klubszint, és más a válogatott. A csehek gyengébb teljesítménye talán még látványosabb. Kínában óriási bravúrt végrehajtva a hatodik helyig jutottak, a tokiói olimpián a kilencedikek lettek, és az utolsó négy Eb-ről sem hiányoztak. A K csoportban viszont a hatodik helyen zártak, 12 meccsből csak hármat nyertek meg, mindkét alkalommal vereséget szenvedtek a magyaroktól is. A hatosból Franciaország, Litvánia és Montenegró szerzett jogot a világbajnoki szereplésre, Magyarország 18 ponttal (6 győzelem, 6 vereség) a negyedik helyen végzett, megelőzve az ugyancsak 18 pontos Bosznia-Hercegovinát.
Finnország és Szlovénia mellett Lettország és Georgia számít új európai szereplőnek a vb-n a 2019-es tornához képest. Az I csoportból Lettország, Szerbia és Görögország, a J csoportból Németország, Finnország és Szlovénia, az L-ből a címvédő Spanyolország, Olaszország és Georgia jutottak ki az idei világbajnokságra. A lettek és a georgiaiak (grúzok) első alkalommal vesznek részt vébén. Lettország úgy, hogy a 2022-es kontinenstornáról lemaradt, Georgia pedig ugyanannyi pontot (15) szerzett a selejtezőkön, mint Izland, sőt, az egymás elleni mérlegük is azonos volt (165-165), végül az összesített pontkülönbség döntött: Georgia -19, Izland -56.
A négy debütáló csapatból kettő európai, kettő pedig afrikai. Dél-Szudán a világ legfiatalabb független államának számít, és eddig legfeljebb a háború miatt olvashattunk róla. A 2023-as kosárlabda-vb-n felkerül a sport térképére is, jórészt Luol Dengnek és Royal Ivey-nak köszönhetően.
Megnyerték az afrikai selejtezők F csoportját, megelőzve Egyiptomot, míg a másik hatosból, az E jelűből Elefántcsontpart (ötödik részvétel) a finnekkel együtt szintén 2022. augusztus 28-án váltott jegyet a vébére. Angola csoportmásodikként jutott ki, a Zöld-foki Köztársaság pedig ugyancsak első alkalommal, legjobb afrikai csoportharmadikként, Szenegál kárára.
Ázsiából és Óceániából a házigazda Fülöp-szigetek és Japán mellett Új-Zéland, Libanon és Jordánia, valamint Ausztrália, Kína és Irán vehetnek részt az ázsiai világbajnokságon. Indonézia hiába rendező, a FIBA (Nemzetközi Kosárlabda-szövetség) feltételekhez szabta a részvételüket (végezzenek az első nyolcban a 2022-es Ázsia-kupán, ami nem sikerült), és a vébék történetében először furcsa módon a házigazda nem vehet részt az általa lebonyolított tornán. A legnagyobb meglepetést az amerikai selejtező tartogatta. Az F csoportból az Egyesült Államok, Puerto Rico és Mexikó jutott ki, az E jelű hatosból pedig Kanada, a Dominikai Köztársaság és Venezuela.
A hetedik részvételi hely Brazíliának jutott, de hogyan! Az argentinoknak elég lett volna legyőzni a dominikaiakat az utolsó fordulóban, hazai pályán, Mar del Platában. Tizenkét perccel a vége előtt még 17 ponttal vezettek, a végeredmény mégis 75-79 lett.
Ezzel a 2019-es világbajnoki ezüstérmes 20 ponttal a negyedik helyen végzett, mivel a szintén 20 pontos Venezuelával szemben rosszabb volt az egymás elleni mérlege. Maradt tehát az összehasonlítás a szintén 20 pontos Brazíliával, a másik csoport negyedikjével, a pontkülönbség pedig: Argentína +79, Brazília +175. Brazília a tizenkilencedik világbajnokságon is részt vehet, ahogy az Egyesült Államok, a két csapat, amely sosem hiányzott egyik vb-ről sem.
