Szap

Sap
község
magyar lakosság 1910
100%
644
magyar lakosság 2021
84%
429
Népesség: 522
Terület: 12,43 km²
Tszf. magasság: 113 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93006
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Csilizköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Győr vármegye Tószigetcsilizközi járás kisközség
Csöndes ez a falu és hitet árasztó. Éppen olyan, mint a reformátusok régi temploma, ahol Csekes Béla tiszteletes úr éppen 36 évig hirdette Istennek igéjét. De a szapi emberek bizonyságot tettek szilárd elkötelezettségükről is: katolikus templomuk a régi iskola épületében(ből) lett felszentelt ház. Mert nem hagyták a templomot, s az iskolát. Kicsivel arrébb a büszke turul adja hírül: a magyarok földje ez, és nem más! A községtől egy karnyújtásnyira folyik össze a vén Duna a (mesterséges) újjal, s a víz még most is elég fejtörést okoz az itt lakóknak, ha a nagy folyónak hetyke áradásra támad kedve. Halászok, vadászok, hajlott hátú mesélők kis faluja – ez Szap.

 

A község a Kisalföldön, a Csallóköz déli részén fekszik, a Duna bal partján, a bősi vízierőmű alvízcsatornájának torkolatánál, Dunaszerdahelytől 21 km-re délre, Nagymegyertől 14 km-re délnyugatra, Győrtől 18 km-re északnyugatra. A Csilizköz 7 községének egyike. Csaknem összeépült Csiliznyáraddal. Nyugatról Bős, északról Csiliznyárad, keletről Medve, délről pedig Ásványráró és Győrzámoly községekkel határos. Déli határát a Duna főága alkotja, mely egyben országhatár is. Szapot a 906-os út köti össze a szomszédos Csiliznyáradon (mellyel csaknem teljesen egybeépült) keresztül Bőssel (9 km), valamint Medvével (5,5 km). Balony felé 4,5 km hosszú mellékút teremt összeköttetést. A Duna elterelésével létrejött mesterséges sziget legdélebbi része a község területéhez tartozik.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-23) Komárom megyéhez (Komáromi járás) csatolták, 1923-1949 között a Dunaszerdahelyi, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott, ennek megszüntetése után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz került. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A község területe 12,43 km², mely az 1920-as határmegvonással alakult ki, melynek során a község Dunától délre elterülő részei Magyarországhoz (Győrzámoly és Ásvány községekhez) kerültek, ugyanakkor Ásvány Dunától északra elterülő erdei Csehszlovákiához, ez utóbbiakat Szaphoz csatolták, melynek területe így csaknem másfélszeresére növekedett (3,90 km²-rel). 1978-1992 között az üzemvízcsatorna megépítése ezeket a területeket elválasztotta a község többi részétől, így csak Bősön keresztül közelíthetőek meg.

Népesség

Szap népességszáma az elmúlt kilenc évtized során csökkenő tendenciát mutat, 1921-2011 között lakossága egyötödével csökkent. A tendencia a rendszerváltás után is folytatódott. Szap lakossága továbbra is csaknem teljesen magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya az egyik legalacsonyabb a járásban (4,5 %). A lakosság háromötöde római katolikus, a reformátusok bő egyharmadot tesznek ki.

Történelem

Első írásos említésekor, a 13. században a pozsonyi várhoz tartozó birtok, ám egy részét a Szapi család tulajdonolta. A 15. században a Dóczyaké a század végén pedig a Gencsy és a Cseszneky családoké volt, később csupa egytelkes nemesek lakták. A 19. században a Héderváry család is felbukkan a birtokosok között. A helyiek jövedelmező viza- és kecsegehalászatot folytattak, amíg a 19. századi nagy folyószabályozások ezt el nem lehetetlenítették. A halászat mellett jelentős volt az aranymosás és a vízimolnár tevékenység is, 1910-ben még harminckét vízimalom üzemelt itt. Szap a hagyomány szerint eredetileg a Madarász-szigeten alakult ki. Ez a Duna-sziget védelmezte a lakosságot vész idején minden portyázó ellenségtől. Később azonban szűk lett a sziget, terjeszkedni kellett a parton túlra is, de még 1929-ben is voltak házak az árterületen. A Duna korábbi főmedrének számító Bagaméri ágat 1892-ben zárták le, és ezután vágtak új medret Szap és a Madarász sziget között. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került. A halászat – állami keretek közt – a szocializmus évei alatt is fontos maradt. Szap 1993-tól Szlovákia része. 1948-ban a csehszlovák államhatalom Juraj Palkovič szlovák költőről Palkovičovónak nevezte el, csak 1990-ben kapta vissza történelmi nevét.

Mai jelentősége

A községben ma már nem működik sem iskola, sem óvoda. A mezőgazdaság ma is meghatározó, mezőgazdasági szövetkezet, továbbá egy betonelemeket gyártó cég is működik a faluban, a Duna partján pedig kavicskitermelés folyik. Református temploma 1885-ben épült, katolikus templomát az 1913-ban épült iskola épületéből alakították ki.

Ahogy mi látjuk
Videó:  Bodó Károly
Képgaléria
szap_11
Galéria
+11 kép a galériában