Nyugat

Kassa-Nyugat a város központjának délnyugati szomszédságában, attól 2,5 km-re nyugatra, 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Külterülete nincs, 2010-ben területének 59 %-át (326 ha) beépített terület foglalta el. Túlnyomó része panelházas, lakótelepi beépítésű lakóövezet (Luník I.-Luník VIII.-lakótelepek), csak nyugati peremén találunk családi házas településrészt (Západný obvod). Nyugatról a KVP lakótelep és Miszlóka, délről Luník IX, délkeletről és keletről Kassa-Dél, északkeletről Kassa-Óváros, északról pedig Kassa-Észak városrészekkel határos. Délkeleti és keleti határát a forgalmas főútvonal, a Szepsi út (Moldavská cesta) alkotja, mely a városrész legdélebbi részénél található nagy közlekedési csomóponton, az egykori Vörös rák-fogadó helyén kiépült útkereszteződésen túl az R2-es autóútban folytatódik. A Luník IX. lakóteleptől a Miszlókai út (3403-as út) választja el. A városrész észak-déli tengelyét a Szlovák Nemzeti Felkelés sugárút (trieda SNP), kelet-nyugati tengelyét pedig a Tarcai utca (Toryská) képezi. A két főútvonal kereszteződésénél találjuk Kassa-Nyugat önkormányzati hivatalát, szomszédságában a Galéria bevásárlóközponttal. A városrész önkormányzatával szemben áll az új kassai városháza, mellette pedig egymás szomszédságában a római katolikus, a görög katolikus és az épülő evangélikus templom. A Szlovák Nemzeti Felkelés sugárútja (melyen villamosjárat közlekedik) és a Tarcai utca négy részre osztja a városrészt, északkeleten a Luník I., északnyugaton a Luník II.-III., délkeleten a Luník V.-VI., délnyugaton pedig a Luník IV. és Luník VII. lakótelepek terülnek el. A Luník VIII. a városrész legdélebbi részén az előbbiektől elkülönülve található, a vele szemben, a Miszlóka-patak (Myslavský potok) túloldalán épült Luník IX. pedig már különálló városrészt képez. Legnagyobb zöldterülete az északnyugaton található 11 hektáros Borókaliget (Borovičový háj).

A városrész területe mindig Kassához tartozott, annak délnyugati külterületét alkotta. 1990. október 1-jén vált különálló, önkormányzattal rendelkező városrésszé. 1996-tól a Kassa – II. járás része. Területe 2011-ben 5,53 km² volt.

Kassa-Nyugat Kassa legnépesebb városrésze, 2011-ben 40 599 lakosa volt, itt élt Kassa összlakosságának 16,7 %-a. 2011-ben népességének 72,3 %-a vallotta magát szlovák, 2,8 %-a (1135 fő) pedig magyar nemzetiségűnek (3,8 %-a – 1552 fő – magyar anyanyelvűnek), több mint egyötöde (21,7 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. A városrész népessége az elmúlt négy évtizedben stabilan alakult, 1970-2017 között lassú, de folyamatos csökkenéssel népessége valamivel több, mint egytizedével csökkent (44 728 főről 39 978 főre). Az asszimiláció révén a városrészben a magyar nemzetiségűek (2011-ben a kassai városi átlagnak megfelelő) aránya 1991-2011 között fokozatos csökkenést mutat: 1991-ben a népesség 4,6 %-a (1983 fő), 2001-ben 3,9 %-a (1598 fő), 2011-ben már csak 2,8 %-a (1135 fő) vallotta magyarnak magát. 2011-ben a városrész népességének 41,0 %-a volt római katolikus, 7,6 %-a görög katolikus, 3,4 %-a evangélikus, 2,1 %-a református és 1,3 %-a pravoszláv vallású. A lakosság 18,5 %-a volt felekezeten kívüli, csaknem egynegyede (24,3 %) pedig nem nyilatkozott felekezeti hovatartozásáról. Kassa-Nyugat egyike Kassa legsűrűbben lakott városrészeinek, 2011-ben népsűrűsége 7342 fő/km² volt.

A városrész mai területe az 1950-es évekig Kassa város külterülete volt, nagy részét szántóföldek foglalták el, csak északkeleti részét (a mai Luník I. lakótelep helyét) foglalta el Kassa egyik munkások lakta elővárosa. Legészakabbi részén katonai gyakorlótelep volt. Északnyugati részén a 19. század második felében jött létre a Zeininger-major. A Szepsi úton 1878-ban épült fel a Jakab Péter-féle tégla- és keramitgyár, ahová 1944-ben a város és a megye több ezer zsidónak minősített lakosát zsúfolták össze, mielőtt megsemmisítő táborba hurcolták volna őket. Kassa iparosításával, a Kelet-szlovákiai vasmű felépítésével párhuzamosan az 1960-as években kezdődött meg a tömeges lakásépítés és az új városrészek kialakítása. A Hernád folyó balparti teraszain, 1962. február 26-án rakták le az új városrész alapkövét, melyet a köznyelvben Terasy néven ismertek. 1962-1972 között sorra épültek fel az új lakótelepek, északról dél felé haladva. A több mint háromszáz hektáron felépült új városrészt elsősorban a vasmű dolgozóinak tervezték, eredetileg ötvenezer lakosra. 1962-64 között épült fel a Luník II-III. 3700 lakással, 1963-65 között a Luník I. 2100 lakással, 1964-70 között a Luník VII., 1965-68 között a Luník IV. 2200 lakással, 1966-1970 között a Luník V.-VI. 1900, utolsóként pedig 1969-72 között a Luník VIII. lakótelep 900 lakással. A lakótelepeket a szovjet holdrakétáról nevezték el. 1970-ben a városrésznek már 44 728 lakosa volt, egyben ekkor érte el népessége a maximumát. 1979-1985 között itt épült fel az új kassai városháza, 1967-1991 között pedig a Louis Pasteur Egyetemi Kórház új épületkomplexuma, mely a város legmagasabb épülete (83 m). 2004-ben nyitották meg a városrészben a 30 ezer négyzetméteres Galéria bevásárlóközpontot.

Kassa-Nyugat területén található Kassa adminisztratív központja. A városrész elsősorban lakófunkciót lát el, de itt található a P.J. Šafárik Egyetem orvostudományi kara, a Louis Pasteur Egyetemi Kórház több részlege, a kassai közlekedési vállalat telephelye, a kassai planetárium, a Galéria bevásárlóközpont, rendezvényközpont (Spoločenský pavilón) és a szaleziánus ifjúsági központ is. A városrészben öt alapiskola, egy művészeti alapiskola, egy állami és két magángimnázium, valamint sportgimnázium és filmművészeti szakközépiskola működik. Szent Gorazdnak szentelt római katolikus temploma 1993-1999 között, a Szent Péternek és Pálnak szentelt görög katolikus templom pedig 1994-2000 között épült.