Nagylúcs

Veľká Lúč
magyar lakosság 1910
99%
393
magyar lakosság 1941
100%
397
Tszf. magasság: 118 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93003
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahelytől 9 km-re nyugatra, Somorjától 19 km-re keletre, Kislúcstól 1,5 km-re keletre, Dunakisfaludtól 3 km-re délre. A község központi része, itt található a községi hivatal és az alapiskola is.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Lúcs két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. Területe (9,33 km²), a község területének 58,7 %-át alkotja. 1921-1939 között területe 54 hektárral gyarapodott.

Népesség

1939-ben 435, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben 450-en éltek itt, a község összlakosságának 58,8 %-a.

Történelem

Lúcsot 1248-ban Dénes pozsonyi ispán oklevelében Luche néven említik először. Lakói udvarnokok és királyi szolgálónépek voltak. Később lakói elveszítették kiváltságaikat és 1351-től kilencedet fizettek. 1303-ban Theberluche, 1316-ban Luche Superiori, azaz Felsőlúcs, 1322-ben Luce, 1323-ban azonban Zylas Luche alakban szerepel az írott forrásokban. A 15. században már két faluként Nagy- és Kislúcsként szerepel. A korábbi Theberluche a későbbi Nagylúcsnak, míg Zylas Luche a későbbi Kislúcsnak felel meg. Nemes családjai közül kiemelkedik a Dóczy csalás, mely előnevét a településről vette. Az 1533-as adóösszeírás szerint Lipcsey Gáspárnak 6, Pálffy Péternek 9 portája volt a községben. A 17. században legnagyobb birtokosa az Aranyossy család volt. A század közepén 16 ház állt itt, mely mintegy 100 lakost jelent. Az 1787-es népszámlálás 26 házat és 178 lakost talált a községben. Lakói római katolikus magyarok voltak. 1634-ben a Pázmány Péter rendeletére végzett egyházlátogatás megemlíti a falu templomát, ahol ekkor káplán szolgált. Ez a templom azonban a század végén, vagy legkésőbb a 18. század elején elpusztult. A 19. század első felében legfőbb birtokosa a Jiringer család volt, a század második felében a Linzboth család birtoka. A század végén Linzboth Mihály kastélyt építtetett ide. A község az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 46 házzal és 334 lakossal szerepel. 1960-ban egyesítették Kislúccsal Lúcs néven.

Mai jelentősége

A Jiringer család kastélya a 19. század első felében későbarokk stílusban épült.