Nagylég

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, Dunaszerdahelytől 14 km-re északnyugatra, Somorjától 13 km-re északkeletre, Pozsonytól 36 km-re délkeletre fekszik az 572-es út mentén. Teljesen egybeépült Kisléggel, vele együtt alkotja a község központi részét.

1940-ig önálló község, azóta Lég egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, annak megszüntetéséig a Somorjai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Területe jelenleg 11,23 km² (a községterület 44,2 %-a) 1951-ben területének 1/3-át (korábban 16,95 km²) az újonnan alakult Vittény és Sárrét községekhez csatolták.

1939-ben 651, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-re népessége háromnegyedével nőtt, 1087-en éltek itt, a község összlakosságának 43,1 %-a. Nagylég a legnépesebb a község településrészei közül.

Lég falut Pozsony várának tartozékaként 1239-ben Legu alakban említik először. 1250-ben Leeg, 1269-ben Leg alakban szerepel az írott forrásokban. 1328-ban Leeg alakban említi oklevél, ekkor már állt a falu régi temploma. 1396-ban Leeg alias Legendorf, 1398-ban Naglegh, 1476-ban Legnicz néven szerepel. 1553-ban a Sárkány és Zomor családok rendelkeznek itt öt, illetve három portával. A 17. század végén a Szüllő család a legnagyobb birtokos a községben. A 19. század elején Benyovszky Lajos grófnak, valamint Petőcz és a Bacsák családnak voltak itt nagyobb birtokai. 1828-ban Nagylég 84 házában 608 lakos élt. 1910-ben 554, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1940-ben Kislég és Szász községekkel Lég néven egyesítették.

A község központi része, itt található a községi hivatal, az alapiskola és az óvoda, valamint a Benyovszky-kastély és park.