Lúcs

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kiss Ladislav
SZÖVETSÉG
242
(52,49%)
Ábrahámová Priska
független
219
(47,51%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Tóth Peter
    SZÖVETSÉG
    261
    (9,75%)
    1. körzet
    Makó Zuzana
    független
    221
    (8,26%)
    1. körzet
    Androvics Norbert
    SZÖVETSÉG
    220
    (8,22%)
    1. körzet
    Ledecký Jozef
    független
    214
    (7,99%)
    1. körzet
    Csáky Tamás
    SZÖVETSÉG
    212
    (7,92%)
    1. körzet
    Nagyová Anikó
    független
    184
    (6,87%)
    1. körzet
    Kún Meton Martina
    SZÖVETSÉG
    178
    (6,65%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Magyar Ladislav
    SZÖVETSÉG
    165
    (6,16%)
    1. körzet
    Csákiová Andrea
    független
    159
    (5,94%)
    1. körzet
    Neilinger Peter
    független
    148
    (5,53%)
    1. körzet
    Balogh Zoltán
    SZÖVETSÉG
    137
    (5,12%)
    1. körzet
    Szőcsová Aranka
    független
    127
    (4,74%)
    1. körzet
    Méri Štefan
    SZÖVETSÉG
    124
    (4,63%)
    1. körzet
    Androvics Szabolcs
    független
    98
    (3,66%)
    1. körzet
    Gerezdesová Kornélia
    független
    92
    (3,44%)
    1. körzet
    Szeder Alexander
    független
    70
    (2,61%)
    1. körzet
    Križan Tibor
    független
    67
    (2,5%)
Lúč na Ostrove
község
magyar lakosság 1910
100%
626
magyar lakosság 2021
86%
609
Népesség: 719
Terület: 15,89 km²
Tszf. magasság: 118 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93003
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahelytől 9 km-re nyugatra, Somorjától 19 km-re keletre. Mellékutak kötik össze a 63-as úttal (2,5 km), Dunakisfaluddal (3 km), Királyfiakarcsával (3 km), és Gellével (4 km). A két településrész, Kis- és Nagylúcs 1,5 km-re van egymástól. A községet keletről Kulcsárkarcsa, északról Dunakisfalud, nyugatról Gelle, délről Dercsika határolja.

Közigazgatás

1960-ban alakult, Kis- és Nagylúcs egyesítésével. A két elődközség 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott kisközségként, majd a csehszlovák közigazgatásban a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe 15,89 km² (1921-1939 között 54 hektárt csatolták át a szomszédos Királyfiakarcsától), mely két településrészre és kataszteri területre oszlik: Kislúcs (6,56 km²), Nagylúcs (9,33 km²).

Népesség

A két Lúcsnak együtt 1921-ben 588, 1939-ben 729 lakosa volt. Az elmúlt 75 évben népességszáma viszonylag állandó maradt, 1991-2011 között csekély (6,8 %) növekedés figyelhető meg. A népesség túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, az ezredforduló óta rohamosan növekszik a jelenleg a népesség 1/10-ét alkotó szlovákok aránya. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású.

Történelem

1248-ban Dénes pozsonyi ispán oklevelében "Luche" alakban királyi udvarnokok és szolganépek falujaként említik először. Másodszor 1297. július 23-án említik, szintén "Luche" néven. Lakói kezdetben kiváltságokat élveztek, melyeket azonban később elveszítettek. 1351-ben már tizedet kellett fizetniük. Lúcs a 14. században már két faluból állt. 1303-ban határolják el "Theberluche" települést. 1316-ban "Luce Superiori", azaz Felsőlúcsként szerepel egy oklevélben. 1322-ben már ismét csak "Luche" néven említik. 1323-ban "Zylas Luce" néven szerepel. A 15. században már egyértelműen két külön faluból, Kis- és Nagylúcsként szerepel a két falurész. Rozgonyi Simon 1413-as oklevelében Kislúcs "Silasluche" néven szerepel. Ekkor részben királyi birtok, mint a pozsonyi váruradalomhoz tartozó gellei uradalom része. Nagylúcs a 14. században fejlődött külön faluvá. 1466-ban szintén a gellei uradalom része. A 15. században a Dóczy család birtoka lett, amely ettől kezdve a nagylucsei előnevet használta. 1533-ban Nagylúcsében Lipcsey Gáspárnak 6, Pálffy Péternek 9 adózó portája volt. A 17. század folyamán nagyrészt az Aranyossy család birtoka. A század közepén 16 háza és mintegy száz lakosa volt. 1787-ben 26 házában 178 lakos élt. Lakói mind katolikus magyarok voltak. A falu mindvégig a gellei plébánia filiája volt. Az 1634-es kanonoki vizitáció megemlíti a falu templomát is, ahol káplán szolgált. A 19. század elején a Jiringer, második felében a Lizboth család volt a birtokosa. Határában a 19. század második felében több major és puszta (Nádaslakpuszta, Fenesármajor, Nagysómajor, Jattómajor) jött létre, de mára valamennyi elpusztult. Kis- és Nagylúcs községeket 1960-ban egyesítették Lúcs néven.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Kislúcson a Dóczy család - eredetileg reneszánsz stílusú, majd klasszicista stílusban átalakított - kastélya található, Nagylúcson a Jiringer család épített kastélyt a 19. század elején.