Körtvélyes (Tőketerebesi járás)

Hrušov
község
magyar lakosság 1910
100%
403
magyar lakosság 2021
79%
266
Népesség: 340
Terület: 16,80 km²
Tszf. magasság: 232 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04943
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Szilicei-fennsík - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Tornai-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Tornai járás kisközség

A község az 500 m fölé magasodó Szilicei-fennsík keleti lábánál, a Torna-patak baloldali mellékágának, a Meszes-pataknak a partján, a Tornai-völgy nyugati részén, 225 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 22 km-re délkeletre, Szepsitől 30 km-re nyugatra. Határának déli részét a tornai Alsó-hegy nyugati része foglalja el. Zsákfalu, a Gombaszög-Szádalmás útról elágazó 1 km-es mellékúton közelíthető meg. Területének mintegy felét erdő borítja, az 1960-as években két halastavat is létesítettek a falutól keletre. Teljes külterülete a Szlovák Karszt Nemzeti Parkhoz tartozik. Délnyugatról Jablonca, északról Várhosszúrét és Hárskút, keletről Szádalmás, délről pedig Szögliget községekkel határos. Keleti határának egy részét a 16-os főút vonala alkotja. Északi határa Abaúj-Torna és Gömör-Kishont vármegyék történelmi határát alkotja, déli határa pedig államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Területe (16,80 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 403, 1921-ben 422, 1938-ban pedig 476, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének csaknem egynegyedét elveszítette, majd 1991-2011 között mérsékelt népességszámcsökkenés (364 főről 334-re) figyelhető meg. Túlnyomó magyar többségét (83,8 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya ugyanakkor 1991-2011 között több mint duplájára nőtt (6,6 %-ról 14,4 %-ra). A lakosság több mint egyharmada (36,2 %) a roma etnikumhoz tartozik. 2011-ben a lakosság 51,8 %-a volt református (1921-ben még 82,2 %), 29,3 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

1234-ben említik először, ekkor részben nemesi birtok. A falu Torna várának uradalmához tartozott, majd a 14. századtól a Bebekek birtoka. 1340-ben "Kerthueles" néven említik. 1427-ben az adóösszeírásban 40 portát számláltak a faluban. 1561-ben "Kerthweles" alakban szerepel. Lakossága a 16. században református hitre tért. 1673-ban kétemeletes kő udvarházat említenek itt. Későbbi birtokosai az Esterházyak voltak. Lakói földműveléssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 19. században híres volt szilvatermesztéséről. 1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd a megye megszüntetésekor Abaúj-Torna vármegye része lett. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1971-ben Körtvélyesen és a szomszédos Szádalmáson rendezték meg az utolsó, VII. Nyári Ifjúsági Találkozót. A rendszerváltás után mezőgazdasági szövetkezete megszűnt, a lakosság nagy része pedig munkanélkülivé vált. Az 1970-es években megszüntetett, majd 1992-ben újra megnyílt magyar alapiskolája a 21. század elején szűnt meg, ma már óvoda sem működik a községben.

Mai jelentősége

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében, eredetileg gótikus stílusban épült, később barokk stílusban alakították át. A klasszicista stílusú református temploma 1795-ben épült. A falu határában található Szent Anna-kápolna a 18. század első felében épült barokk stílusban egy középkori templom helyén, korábban búcsújáróhely volt. 1978-ban tárták fel Körtvélyes határában a Körtvélyesi-cseppkőbarlangot, a Szoroskő déli lejtőin elterülő Körtvélyesi-erdősztyepp 1954 óta természetvédelmi terület.