Kisudvarnok

Malé Dvorníky
község
magyar lakosság 1910
99%
440
magyar lakosság 2011
89%
920
Népesség: 1 114
Terület: 6,89 km²
Tszf. magasság: 115 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92901
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén, Dunaszerdahely és Kisudvarnok közvetlen szomszédságában, a járási székhelytől 3 km-re északkeletre, Nagyudvarnoktól 1,5 km-re északnyugatra fekszik. Nyugatról és délről Dunaszerdahellyel, keletről Nagyudvarnokkal, északkeletről és északról pedig Dunatőkéssel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe (6,89 km²) nem változott az elmúlt száz év során. 1960-1990 között egyesítették Nagyudvarnokkal "Dvorníky na Ostrove" néven.

Népesség

A község lakossága 1910-2011 között 133 %-al nőtt. 1991-ben, önállóságának visszanyerése után 812 lakosa volt, az ezután következő két évtizedben (elsősorban a Dunaszerdahely közelségének köszönhető nagymértékű beköltözés révén) népességszáma 27,8 %-al növekedett és 2011-re elérte az 1038 főt. Más, hasonló helyzetben lévő csallóközi falvaktól eltérően a szlovákok arányszáma csak kismértékben nőtt meg az elmúlt két évtized során (7 %-ról 10,9 %-ra). A lakosság túlnyomó többsége (84,1 %) római katolikus vallású.

Történelem

Már az avar korban is település volt itt, amit régészeti leletek igazolnak, majd a népvándorlás korában is lakott volt. Udvarnok neve 1252-ben bukkan fel először a forrásokban, amikor királyi udvarnokok telepe volt, 1346-ban már külön faluként említik Kisudvarnokot. Az Árpád-kor végére egyszerűsödtek, összeolvadtak a különböző jogállások, a királyi udvarnokok nemesi kiváltságokat kaptak, s így az udvarnoktelepből nemes falu lett. Lakossága mezőgazdaságból, ezen belül főleg dohánytermesztésből élt. A 18. század végén Marczal és Bakó urakat említik földesúrként, néhány évtizeddel később pedig az Argay és a Deák család voltak a legnagyobb birtokosok. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 54 házzal és 395 lakossal szerepel. 1888-ban csaknem az egész község leégett egy hatalmas tűzvészben. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került, 1993-tól pedig Szlovákia része. 1946-ban több családot kitelepítettek a faluból Csehországba, ahonnan csak 1948 után térhettek haza. 1960-1990 között egy községet alkotott a szomszédos Nagyudvarnokkal, Csallóközudvarnok néven. A Dunaszerdahely közelsége miatt gyorsan növekedő Kisudvarnok 2013-ban elnyerte az Év faluja címet.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Határában ipari park működik, ahol 400-an dolgoznak, legnagyobb vállalata szerszámgyártással foglalkozik (Wolfcraft). A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben eredetileg kápolnának épült, 1953-ban bővítették templommá. A k˜özségben két 19. században épült kúria található.