Jánosi

Rimavské Janovce
község
magyar lakosság 1910
96%
1 220
magyar lakosság 2021
38%
517
Népesség: 1 351
Terület: 26,10 km²
Tszf. magasság: 196 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98001
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község a Gömöri-medence nyugati részén, a Rima-folyó bal partján, Rimaszombattól 6 km-re délkeletre, Feledtől 6 km-re északnyugatra, az 531-es út és a Feled-Breznóbánya vasútvonal (megállóhely) mentén fekszik. Területe 200-280 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék. Nyugatról Kisgömöri, nyugatról és északról Rimaszombat (Rimaszombat és Bakti katasztere), északkeletről Szútor, keletről Bellény, délkeletről Rimapálfala, délről pedig Feled határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-21 között 27,94 km²-ről 27,14 km²-re csökkent, majd 1921-1938 között a korábban Jánosihoz tartozó Ivánfalapusztát Feledhez csatolták, így alakult ki mai 26,10 km²-es területe.

Népesség

1910-ben 1269, 1921-ben 1187, 1938-ban pedig 1282, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1920-as években a földbirtokreform keretében határába szlovák kolonisták települtek (1930-ra a (cseh)szlovákok aránya 19,6 %-ra nőtt), 1945 után pedig magyar lakosságának egy részét kitelepítették és magyarországi szlovák telepesek érkeztek a községbe. Ez alapvetően megváltoztatta a község etnikai képét, 1991-re már szlovák többségűvé vált. 1991-2011 között népességszáma 10,9 %-al nőtt (1189 főről 1319-re), a magyarok aránya 45,1 %-ról 29,6 %-ra csökkent (ugyanakkor a lakosság 43,1 %-a magyar anyanyelvű), a szlovákoké 49,1 %-ról 47,7 %-ra csökkent, a romáké ugyanakkor 4,5 %-ról 11,1 %-ra növekedett. Magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya is (10,6 %). A lakosság 42,3 %-a roma etnikumhoz tartozik. Az eredetileg református többségű községben (1921-ben a reformátusok aránya 52,4 % volt) mára a lakosság 51,8 %-a római katolikus vallású, a reformátusok aránya 10,2 %-ra csökkent, az evangélikusok aránya 4,7 %, a felekezeten kívülieké 13,3 %. 2011-ben az összlakosság 86,4 %-a élt a községközpontban (1140 fő), 7,7 %-a Jánosipusztán (Jánošíky, 102 fő), 5,8 %-a pedig Mocsárpusztán (Močiar, 77 fő).

Történelem

Területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. A magyarság a 10. század végéig telepedett le a Rima-völgyben, közülük kiemelkedett a Jánosi-nemzetség, mely sosem került a királyi vártól függő viszonyba. A Jánosiak alapították a bencés apátságot és a falut, mely legkésőbb a 12. század első felében már fennállt. A mai települést 1221-ben „Janus” néven említik először, nevét valószínűleg a Jánosi-nemzetségről kapta. A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt. Kolostora az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is. 1427-ben az adóösszeírásban „Janosy” alakban szerepel. Ekkor 33 portája volt. Túlnyomórészt magyarok lakták, 1551-ben családneveinek 19 %-a volt szláv eredetű (valószínűleg a 15. században itt letelepedett husziták leszármazottai). A 16. században a töröknek fizetett adót. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel, házait felgyújtották, lakossága elmenekült. 1750 körül nagy éhínség szintén sok lakosát kényszerítette menekülésre. A Jánosy-nemzetség kihalása után nagyrészt középnemes birtokosoké, több kúria is épült a községben. Lakói a 16. században református hitre tértek, 1707-ben református prédikátort és tanítómestert említenek a faluban, református iskolájáról 1665-ből származik a legkorábbi említés. Református lelkészét, Szentpéteri Istvánt, 1674-ben megidézte a pozsonyi vésztörvényszék. 1837-ben 1276 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, a 19. században híres volt dohány- és dinnyetermesztéséről. A településen született Vályi Klára költőnő, akinek 1798-ban és 1807-ben két verseskötete is megjelent. A község temetőjében látható Lenkey István 48-as honvéd százados síremléke. Itt volt lelkész Katona Mihály (1780–1842) református lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület esperese, továbbá itt volt nevelő Fábry János (1830–1907) muzeológus, botanikus, tanár, iskolaigazgató, múzeumigazgató. Jánosi apát volt Rómer Flóris (1815–1889) régész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok. 1920-ig Gömör Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, majd 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz csatolták. A településre már a két világháború közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (1923-24-ben Jánosipusztán 17 család vásárolt összesen 168 hektáros területet), majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek, magyar lakosságának egy részét ezzel párhuzamosan a lakosságcsere keretében áttelepítették Magyarországra. Az erőltetett népmozgások hatása a 19. század elején még majdnem színmagyar község napjainkra vegyes lakosságúvá vált.

Mai jelentősége

A községben szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskola és szlovák óvoda található, határában napkollektoros erőmű üzemel. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1150 körül román stílusban épült a bencések monostortemplomaként, országos jelentőségű műemlék. 1876-ban Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei alapján felújították. Református temploma eredetileg a 14. században épült gótikus stílusban, a 19. században nyerte el jelenlegi formáját. Három műemléki értékű kúria is található a községben (Török-, Szathmáry-Királyi-, Vályi-kúriák, klasszicista stílusú építmények a 18-19. századból). A községben egy régi vízimalom is található.