Hegyéte

Kútniky
község
magyar lakosság 1910
94%
585
magyar lakosság 2011
79%
994
Népesség: 1 372
Terület: 10,99 km²
Tszf. magasság: 114 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92901
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahely közvetlen szomszédságában, a városközponttól 3,5 km-re délkeletre. Keresztülhalad rajta a 63-as főút, mely Pozsony és Komárom felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Pódatejeddel (2 km) és Nagyudvarnokkal (2,5 km). Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon. Négy településrésze közül Hegybenéte és Töböréte, valamint a tőlük a vasútvvonallal elválasztott Balázsfa és Kolónia egybeépültek, az új községi hivatal a köztük lévő területen épült. Közigazgatásilag nyugatról Dunaszerdahely, északról Nagyudvarnok és Csallóközkürt, keletről Albár, délről Nagymad, délnyugatról pedig Pódatejed községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult, Hegybenéte és Töböréte kisközségek egyesítésével a magyar közigazgatásban. 1960-ban Balázsfa község hozzácsatolásával alakult ki mai területe. 1960-1990 között hozzá tartozott Pódatejed is. Elődközségei 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után mindvégig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A három elődközség területe ma Hegyéte három kataszteri területét alkotja, területük 1921 óta változatlan: Hegybenéte (3,39 km²), Töböréte (2,17 km²) és Balázsfa (5,42 km²). A községet alkotó településrészek közé az előbbiek mellett hozzátartozik a Balázsfa kataszterébe tartozó Kolónia is.

Népesség

Hegyéte népessége az 1991-et megelőző fél évszázad alatt csak lassan növekedett (15 %), míg az azóta eltelt húsz évben rohamos növekedésnek indult (58,8 %). A növekedés a község kedvező földrajzi helyzete által kiváltott (Dunaszerdahely közelsége) beköltözésnek köszönhető. Ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya háromszorosára növekedett, ma már a községben 80% alá csökkent a magyarok aránya. A lakosság háromnegyede római katolikus vallású. A legnépesebb településrész Töböréte, itt él az össznépesség csaknem egyharmada.

Történelem

Az Éte egy 10. századi előkelő, a királyság korában már nemesi nemzetséget jelöl, községnévként 1240-ben szerepel először, az egykori nemzetségi területtel összefüggésben. A középkorban még hat, az újkorban három egymás mellett fekvő falu viselte ezt a nevet (Hegyéte, Beneéte, Töböréte). Mindhárom nemesi falu volt, de nem maradt fenn jelentős birtokos családok neve. Hegyéte és Beneéte már a 19. században összeolvadt, a század végén viszont egy tűzvész majdnem az egész községet elpusztította. A ma Hegyétéhez tartozó községek kiváló minőségű termőföldön jöttek létre, ezért lakóik elsősorban mezőgazdaságból éltek. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta, majd 1938. november 2-tól, az I. bécsi döntés értelmében ismét Magyarország része volt. 1940-ben Hegyéte néven egyesítették Hegybeneétét és Töbörétét. 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került, 1960-tól Balázsfát és Pódafát is hozzácsatolták, de utóbbi 1990-ben újra önállósult. Hegyéte 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

Hegyétén magyar alapiskola és óvoda működik. Balázsfa településrész és Dunaszerdahely között napelemekből álló erőmű üzemel.