Gútor

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Goldbergerová Ludmila
független
559
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Krajčírová Juliana
    független
    474
    (18,81%)
    1. körzet
    Paráková Anna
    független
    392
    (15,56%)
    1. körzet
    Tomečková Jarmila
    független
    378
    (15%)
    1. körzet
    Kránitz Ladislav
    SME RODINA/DOBRÁ VOĽBA
    345
    (13,69%)
    1. körzet
    Lacková Simona
    KDH
    326
    (12,94%)
    1. körzet
    Matus Gergely
    SZÖVETSÉG
    310
    (12,3%)
    1. körzet
    Juhos Ladislav
    SZÖVETSÉG
    295
    (11,71%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
Hamuliakovo
község
magyar lakosság 1910
98%
592
magyar lakosság 2021
21%
531
Népesség: 1 803
Terület: 10,95 km²
Tszf. magasság: 128 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 90043
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, a Duna (Körtvélyesi-váztároló) bal partján, Pozsony központjától 22 km-re délkeletre, Somorjától 5 km-re nyugatra fekszik. Mellékút köti össze Somorjával és Szemeten (2,5 km) keresztül Dénesddel (6 km). Északról Szemet és Dunajská Lužná, délkeletről Somorja, délről Rajka községekkel, délnyugatról Pozsony Dunacsún városrészével határos. Déli határát az Öreg-Duna alkotja, mely egyben államhatárt is képez Szlovákia és Magyarország között. Területének mintegy egynegyedét (melyeket korábban kiterjedt ártéri erdők borítottak) 1992-ben elárasztották a Körtvélyesi víztároló vizével.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). A község területének 26,4 %-át elvesztette 1920-ban, amikor az új államhatár megvonásával az Öreg-Dunán túli határrészeit elveszítette, ezek Dunacsún községhez kerültek, melyet 1947-ben szintén Csehszlovákiához csatoltak. Ekkor területe 12,99 km²-ről 9,56 km²-ra csökkent. Rajka Dunától északra eső határrésze ugyanakkor Gútorhoz került. 1939 óta területe (10,95 km²) nem változott.

Népesség

Gútor a második világháborúig csaknem teljesen magyarok lakta település volt. 1910-1939 között népessége 37,5 %-al nőtt (603-ról 829 főre), a következő fél évszázadra viszont a csökkenés jellemző, 1991-ben már csak 768 lakosa volt. 1945 után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok, valamint szlovákiai belső telepesek költöztek. Az 1991-2011 közötti időszakra (különösen 2001 után) robbanásszerű népességnövekedés jellemző, elsősorban a Pozsonyból Gútor felé irányuló kitelepülés révén (lakóparképítés). 20 év alatt 87,2 %-al nőtt a lakosság száma (768-ról 1438 főre) és ez megváltoztatta a község etnikai arculatát, 2011-re a magyar nemzetiségűek kisebbségbe kerültek (35 %). A lakosság többsége (69,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

1244-ben említik először. A helyi nemes Gutori család birtoka volt. A 13-14. században három Gútor nevű település létezett: Nagygutor vagy Egyházgutor, Kisgútor és Gútorszeg. Kisgútor később elnéptelenedett és pusztává vált, Gútorszeg pedig a Duna áradásai során pusztult el. A 18. században ide telepített németek a 19. századra teljesen elmagyarosodtak. A 20. század elején Leonhardy Györgynek volt itt jelentős birtoka, ahol Czilchert Róbert mezőgazdász és orvos híres juhtenyészetet létesített. Iskolájáról az első feljegyzések az 1860-as évekből származnak. 1921-ben a faluban földműves tüntetés volt. 1948-ban a község nevét megváltoztatták és Martin Hamuljak (1789-1859) szlovák hazafiról, lapszerkesztőről, a szlovák nyelv propagátoráról nevezték el. 1992-ben Gútor és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű.

Mai jelentősége

Gútoron szlovák alapiskola és óvoda működik, 2008-ban magyar alapiskoláját megszüntették. A népes és egyre duzzadó lakosságú településen egészségügyi központ és sportcsarnok is található, a turizmus is jelentős. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült román stílusban. Ferde, kúp alakú tornyát gótikus fiatornyok díszítik. A torony a Duna áradásai miatt ferdült el. 13. és 15. századi freskói vannak, melyeket 1979 és 1981 között bontottak ki. A községben két régi nemesi kúria található. Az első világháborúban elesettek emlékművét (Rigele Alajos alkotása) 1929-ben emelték. Gútorhoz tartozik a dunacsúni duzzasztómű és a mesterséges Duna-sziget egy része is, a Danubiana modern művészeti múzeummal.