Fülekpüspöki

Biskupice
község
magyar lakosság 1910
100%
717
magyar lakosság 2011
71%
810
Népesség: 1 132
Terület: 7,88 km²
Tszf. magasság: 209 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98601
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Medvesvidék, Füleki-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Füleki járás kisközség

A község a Füleki-medence déli részén, a Bénai-patak mentén fekszik, Fülektől 3 km-re délre, Sátorosbányától 9 km-re északra, a 71-es (Fülek-Sátorosbánya) főút mentén, a Fülek-Salgótarján vasútvonal mentén (a személyforgalom 2011-ben megszűnt). Teljesen egybeépült Fülekkel. Határa nyugaton a Karancsvidék (Cseres-hegység) vulkanikus eredetű dombjain húzódik, elérve a 350 méteres magasságot (maga a falu 205 méteres magasságban fekszik). Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Rátkapuszta, délről Ragyolc, keletről Béna, északról Fülek határolja. Keleti határa (melynek egy része a 71-es út vonalán húzódik) egyben Nógrád és Gömör-Kishont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1976-1990 között Fülekhez tartozott. Területe (7,88 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 7,93 km²).

Népesség

1910-ben 718, 1921-ben 715, 1938-ban pedig 897, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1930-ban 6,3 % volt. Magyar lakosságának egy részét 1945 után kitelepítették Magyarországra, de magyar többségét (2011-ben 71,2 %) napjainkig megőrizve. 1991-2011 között a szlovák nemzetiségűek aránya 14,7 %-ról 20,3 %-ra nőtt. A lakosság mintegy egyhatoda a roma etnikumhoz tartozik (2,7 %-a roma nemzetiségű). A túlnyomó többség (83,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

Első írásos említése 1246-ból származik. A település a 12. században jött létre és az esztergomi érsekséghez tartozott. 1554 és 1594 között török hódoltság alatt állt. A 17. században a határából kiépített vízvezetéken látták el vízzel a füleki vár védőit. 1674-ben Thököly Imre felkelésekor lakosai szétfutottak s csak a török uralom megszüntével tértek vissza házi tűzhelyeikhez. 1720-ban 17 magyar háztartását írták össze. 1828-ban 74 házában 789 lakos élt. 1787-ben és 1797-ben az egész község leégett. 1831-ben kolera pusztított a községben. 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1971-1990 között Fülekhez tartozott.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma 1728-ban barokk stílusban épült, barokk temetőkápolnája a 18. század közepén épült.