Fülekpilis

A község a Karancs-vidék kistáj északi, a Cseres-hegység nyugati részén, a Mucsényi-patak völgyében fekszik, Losonctól 15 km-re délkeletre. Fülekpilis zsákfalu, közúton csak a Rappról (8 km) elágazó mellékúton, Mucsényen (5 km) keresztül közelíthető meg. Maga a falu 220 méteres tengerszint feletti magasságban egy medencében fekszik, a környező hegyek 330 méterig emelkednek. Területének csaknem a felét erdő borítja. Nyugatról Mucsény és Romhánypuszta, északról Terbeléd, északkeletről Rátkapuszta, délkeletről Csákányháza, délről Karancsberény községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe 1952-ben Romhánypuszta önálló községgé ("Lipovany" néven) alakításával felére csökkent (20,14 km²-ről 9,78 km²-re).

1910-ben 558, 1921-ben 617, 1938-ban pedig 923, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. Kis- és Nagyromhánypusztán a csehszlovák földbirtokreform keretében 48 szlovák család telepedett le, ennek eredményeként 1930-ra a község már szlovák többségű lett (1921-30 között a (cseh)szlovákok aránya 13,9 %-ról 54,7 %-ra nőtt). 1952-ben a kolónia önálló községgé alakult, Fülekpilis ugyanakkor 1938-1991 között népességének háromnegyedét elveszítette. 1991-2011 között a lakosságszám stabilan alakult, ugyanakkor a magyar nemzetiségűek aránya 59,5 %-ról 38,1 %-ra csökkent, így 2011-re a község szlovák relatív többségűvé vált (47,7 %). 2011-ben a lakosság 11,5 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, ugyanakkor a roma etnikumhoz a lakosság 20 %-a tartozott. A túlnyomó többség (78,9 %) római katolikus vallású.

Fülekpilist 1246-ban Pelys alakban említik először. A Zách-család birtoka, majd 1319-tól a Szécsényieké. Templomát 1397-ben szentelték fel. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, katolikus plébániáját csak 1796-ban alapították újra. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott. 1828-ban 64 házában 578 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században a Török család volt a legnagyobb birtokosa. 1920-ig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1952-ben a korábban Fülekpilishez tartozó Romhánypusztát önálló községgé alakították "Lipovany" néven.

Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1829-30-ban épült klasszicista stílusban.