Ekel

Okoličná na Ostrove
község
magyar lakosság 1910
100%
1 303
magyar lakosság 2021
80%
1 149
Népesség: 1 509
Terület: 29,89 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94613
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás nagyközség

Ekel az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 13 km-re délkeletre, Komáromtól 18 km-re északnyugatra fekszik, a Csallóköz keleti részén. 2 km-re délre halad el a falutól a Pozsony-Komárom közötti 63-as főút és a vasútvonal (állomás). Határában húzódik a Komáromi-főcsatorna. Keletről Csallóközaranyos, délről Nagykeszi, nyugatról Nemesócsa, északkeletről Megyercs községek határolják. Mellékutak kötik össze Margitmajoron és Violínon keresztül Megyerccsel (9 km), valamint Eklipusztán keresztül Nagykeszivel (6 km). Burkolt mezőgazdasági út vezet Csallóközaranyosra.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozó község. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozó nagyközség. Csehszlovákiához kerülve a Komáromi járáshoz tartozott mindvégig. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe 1939-hez képest csaknem 1/5-ével csökkent (36,35 km² 29,89 km²-re). Csallóközaranyoshoz csatoltak át területeket 1945 után.

Népesség

Az 1920-ban még színmagyar településre 1922-ben telepítettek először szlovák kolonistákat (Margitmajorra). A második világháború után a lakosságcserével folytatódott a szlovákok betelepítése, de még ma is a lakosság 4/5-ét magyarok alkotják. A lakosság mintegy fele római katolikus, negyede pedig református vallású. A lakosság száma nem változott számottevő mértékben az elmúlt évszázad során.

Történelem

1220-ban a Váradi Regestrumban Ecl néven említik először, majd 1229-ben Ekly néven szerepel oklevélben. Temploma 1397-ben már állt. A Dorottya- és Szántó-érből előkerült hajófenék-maradványok arra utalnak, hogy a középkorban hajózható víz folyt Ekelen, feltehetőleg a medrét sokszor változtató Duna egyik ága. Lakói 1550 körül reformátusok lettek, de az ellenreformáció hatására később nagyrészt rekatolizáltak, Száki János ekeli református lelkész az ellenreformáció áldozatává vált. A máglyahalálra ítélt vértanú feletti ítéletet 1672. szeptember 1-jén Komáromban, a Szentháromság–szobor előtti téren hajtották végre. 1763-ban földrengés, 1783-ban és 1789-ben árvíz; 1785-ben, 1786-ban tűzvész pusztított a faluban. 1787-ben 78 háza és 661 lakosa volt Ekelnek. 1819-ben és 1823-ban, majd 1827-ben és 1838-ban ismét tűzvész pusztította Ekelt. 1827-ben a tűz gyújtásával az Aranyosra költözött ekeli Szigethy Gábort vádolták, akit emiatt agyon is ütöttek. 1840-ben 829 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A község az érsekségi nemesi székhez tartozott, s így az idők folyamán több kiváltságot élvezett. 1849-ben, 1862-ben és 1864-ben kolerajárvány pusztított Ekelen. 1890-ben tűzoltóegylet alakult a faluban. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1922-ben Öregrét nevű dűlőjében a volt Fejérváry, Malcolmes és Singer birtokon, valamint a Nagylél Rt. birtokainak egy részén szlovák kolóniát hoztak létre Štúrová néven. 1930-ban Ekelnek 1721 lakosa volt. 1965-ben a községet nagy árvíz sújtotta, mely a falu egyharmadát elpusztította. Az újjáépítésben Sárosfa, Losonc és Kutná Hora nyújtott segítséget. Az újjáépítés megváltoztatta a falu arculatát, 1968-ban megépült a burkolt út, 1966-ban pedig elkezdődött a vízvezeték kiépítése. 2001-ben 1461 lakosából 1295 (88,6%) magyar, 152 (10,4%) pedig szlovák nemzetiségű volt. Ugyanekkor 827 római katolikus, 434 református és 26 evangélikus vallású lakosa volt a községnek. A 2000-es években a községben új bérházakat építettek.

Mai jelentősége

A községben magyar nyelvű óvoda és alapiskola működik, utóbbi 2003 óta Hetényi János nevét viseli; 2006-ban 170 diák látogatta az alapiskolát, Ekelen kívül Nagykeszi, Megyercs és Keszegfalva községekből. Ekel legjelentősebb vállalata a Megyercsre vezető úton levő fafeldolgozó üzem. A községben varroda, tésztagyár, cipőkészítő és koszorúkészítő vállalkozás is működik. A kataszterébe tartozó földeken három mezőgazdasági cég gazdálkodik. Az egykori állami gazdaság (mely az 1990-es években megszűnt) telephelye (Újudvar – Nový dvor, a pozsonyi főút közelében) ma romos állapotban van.