Csallóköznádasd

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Bónová Zuzana
független
216
(57,14%)
Pongrácz Tamás
független
162
(42,86%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Pongrácz Tamás
    független
    216
    (12,26%)
    1. körzet
    Vízi Ladislav
    SZÖVETSÉG
    206
    (11,69%)
    1. körzet
    Nagy Csaba
    független
    195
    (11,07%)
    1. körzet
    Mészáros Márk
    független
    167
    (9,48%)
    1. körzet
    Szalayová Mária
    független
    161
    (9,14%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Nagy Tibor
    független
    153
    (8,68%)
    1. körzet
    Kissová Izabela
    SZÖVETSÉG
    145
    (8,23%)
    1. körzet
    Mészárosová Helena
    SZÖVETSÉG
    141
    (8%)
    1. körzet
    Palárik Henrich
    független
    109
    (6,19%)
    1. körzet
    Écsi Zoltán
    SZÖVETSÉG
    100
    (5,68%)
    1. körzet
    Lehotský Attila
    SZÖVETSÉG
    87
    (4,94%)
    1. körzet
    Czetli Juraj
    független
    82
    (4,65%)
Trstená na Ostrove
község
magyar lakosság 1910
100%
506
magyar lakosság 2021
83%
478
Népesség: 562
Terület: 6,25 km²
Tszf. magasság: 116 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93009
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz déli részén, a bősi vízierőmű felvízcsatornájának északi partján, Dunaszerdahelytől 14 km-re délnyugatra, Somorjától 19 km-re délkeletre, Bőstől 7 km-re északnyugatra fekszik. Áthalad rajta a Bacsfát (13,5 km) Medvével (20 km) összekötő 506-os főút. Dunaszerdahellyel Dercsikán (3 km) és Egyházkarcsán (10 km) át vezető mellékút teremt összeköttetést. Nyugatról Felbár, délnyugatról Nagybodak, délkeletről Baka, északról pedig Dercsika községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe (6,25 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

A község lakosságszáma a 20. században stabilan alakult, 1910-ben 507, 1939-ben 517, 1991-ben 506 lakosa volt. Az ezután eltelt húsz évre lassú növekedés jellemző. Lakosságának döntő többsége magyar nemzetiségű. A szlovákok aránya 2001-2011 között megduplázódott és elérte a 13,2 %-ot. A lakosság túlnyomó többsége (92,1 %) római katolikus vallású.

Történelem

Az itteni táj hajdanán mocsarakból, tavakból, de legfőképp nádasokból állt. Az itt legkorábban megtelepült családok halászattal, vadászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak. „A falu ,rendezetlen

Mai jelentősége

A község magyar alapiskolával és óvodával rendelkezik. Római katolikus (Fájdalmas Szűzanya) temploma 2004-ben épült.