Csallóközaranyos

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Varjúová Eva
SZÖVETSÉG
568
(58,98%)
Kuruczová Anikó
független
395
(41,02%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Hegedűs Csaba
    SZÖVETSÉG
    478
    (8,15%)
    1. körzet
    Molnár Tomáš
    független
    432
    (7,37%)
    1. körzet
    Lelkes Tamás
    független
    424
    (7,23%)
    1. körzet
    Antal Melinda
    SZÖVETSÉG
    412
    (7,02%)
    1. körzet
    Szabó Viktor
    SZÖVETSÉG
    403
    (6,87%)
    1. körzet
    Kušík Tomáš
    független
    387
    (6,6%)
    1. körzet
    Sebestyénová Mária
    SZÖVETSÉG
    363
    (6,19%)
    1. körzet
    Vígh Peter
    SZÖVETSÉG
    351
    (5,98%)
    1. körzet
    Panyi Agáta
    SZÖVETSÉG
    349
    (5,95%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kovácsová Žaneta
    független
    346
    (5,9%)
    1. körzet
    Lakatos Emília
    független
    315
    (5,37%)
    1. körzet
    Csonka Árpád
    SZÖVETSÉG
    292
    (4,98%)
    1. körzet
    Príbojská Katarína
    független
    285
    (4,86%)
    1. körzet
    Olajos Sándor
    független
    281
    (4,79%)
    1. körzet
    Ďumbier Anastázia
    független
    270
    (4,6%)
    1. körzet
    Balogh Aladár
    SZÖVETSÉG
    240
    (4,09%)
    1. körzet
    Gyürösi Jaroslav
    SZÖVETSÉG
    195
    (3,32%)
    1. körzet
    Kossa Ján
    OĽANO
    42
    (0,72%)
Zlatná na Ostrove
község
magyar lakosság 1910
100%
1 830
magyar lakosság 2021
74%
1 788
Népesség: 2 377
Terület: 35,31 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94612
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás nagyközség

Az Alsó-Csallóközben, Komáromtól 9 km-re nyugatra a Duna bal partjának közelében fekszik. Keletről Komárom, északról Megyercs, nyugatról Ekel és Nagykeszi, délről Ács és Komárom (Magyarország) határolja. Érinti a Komárom-Pozsony közti 63-as főút és a vasútvonal is (2 megállóhely Aranyoson és Felaranyoson). Mellékút köti össze Megyerccsel (6 km).

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozó község. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozó nagyközség. Csehszlovákiához csatolva végig a Komáromi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe 1945 után 18 %-kal nőtt (29,92 km²-ről 35,41-re), amikor Felaranyost Ekeltől Csallóközaranyoshoz csatolták át. 2007-ben a nemzetközi határ módosítása miatt területe 10 hektárral csökkent, 35,31 km²-re. Csallóközaranyos község katasztere három településrészre oszlik: Aranyos (Zlatná na Ostrove), Felaranyos vagy Fölaranyos (Horná Zlatná) és Nagylél (Veľký Lél).

Népesség

A község lakosságszáma viszonylagos stabilitást mutat. A korábban tisztán magyar településen a lakosságcserével jelent meg a szlovák lakossága, arányuk lassan növekszik, de a lakosság 85 %-a még mindig magyar nemzetiségű. A lakosság 44 %-a római katolikus, 22 %-a református vallású. Számottevő a roma kisebbség (16 %) aránya.

Történelem

A falu helyén már a kőkorban is éltek emberek, Nagylélen sok római kori emlékre bukkantak (többek között egy híd maradványaira). Neve az egykori csallóközi aranymosással függ össze. Első írásos említése 1094-ből származik (Locus Aureus néven). 1267-ben IV. Béla, majd 1277-ben Kun László látogatta meg az aranyosi vadászterületeket. A falu eredetileg a Duna-part közelében feküdt, de a 17. században a folyó a partot alámosta és Aranyost mai helyén építették fel. Az új falut az Érsekújvárt megszálló törökök 1676-ban felgyújtották, ezután hosszú ideig lakatlan volt. Határában feküdt az egykor a gróf Cseszneky család birtokában lévő Bök (Alsó- és Felsőbök) falu, melynek lakói a török támadások elől Aranyosra menekültek és később sem települtek vissza. A 18. században települt újra, a szomszédos településekkel (Nagylél, Örkény, Ontopa, Fölaranyos) előbb Aranyos, majd 1908-tól Csallóközaranyos néven egyesült. 1787-ben 104 házában 837 lakos élt. 1828-ban 110 háza volt 664 lakossal. A falut a 19. században hatszor öntötte el az árvíz, 1890-ben pedig csaknem teljesen leégett. 1847-ben az Erdélyből érkező sáskajárás pusztított, sok nádfedelű ház tetejét falták fel a sáskák. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. A molnárok céhe Komáromhoz tartozott. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A szocializmus alatt egy bányaelemeket gyártó (mára megszűnt) vállalat működött a faluban.

Mai jelentősége

A faluban számos műemlék található: református temploma 1794-ben, római katolikus (Szt. István-) temploma 1935-ben, a Zichy-kúria 1800 körül épült. A dunai Nagyléli-szigetet a nyárfákon fészkelő értékes vízimadarai miatt 1974-ben természetvédelmi területté (9,14 ha) nyilvánították.