Beketfa

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén fekszik, Egyházgellétől 1 km-re keletre, a 63-as főútról 0,5 km-es letérővel érhető el.

1940 óta Gelle része, addig önálló község (1920-ig Pozsony vármegye, Dunaszerdahelyi járás), egyike Gelle településrészeinek és kataszteri területeinek. Területe 2,73 km² (a községterület 12 %-a) nem változott 1921 óta.

A trianoni békeszerződést megelőzően majdnem kizárólag magyarok lakta község lakosságának a mai napig döntő többsége magyar nemzetiségű. 2011-ben 91 lakosa volt, 1930 óta (123 fő) lakosságának 1/4-ét elveszítette.

Első említése egy 1423-ban kelt oklevélben található possessio regalis Beketfalwa alakban; mint királyi birtok szerepel. Nevének további megjelenési formája: 1786-ban Beketfa. A település a beketfalvi Mórocz család ősi fészke, melynek itt megerősített várkastélya is volt. Erről Bél Mátyás is megemlékezik. A települést megemlíti II. Lajos királynak az egyházgellei érseki megyéhez (vagy székhez) 1524-ben intézett levele, illetve rendelete is. Az 1553. évi portális összeírásban is – 4 portával – királyi birtokként van jegyezve. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírás 79 lelket számlál a községben. A 20. század elején mindössze 11 házzal és 123 lakossal rendelkezett, s önálló templommal, posta és távíróhivatallal sem bírt. A község határában található a Regence nevű dűlő, amely egy régen elpusztult község nevét őrzi. Korábbi létezéséről II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletéből szerzünk tudomást, ahol, mint királyi birtok szerepel, ugyanúgy, mint az 1553. évi portális összeírásban. 1940-ben az addig különálló Egyházgellét, Ógellét, Beketfát és Csallóközpósfát egyesítették; az új közigazgatási egység a Gelle nevet kapta. 1960-ban pedig e közigazgatási egységhez hozzácsatolták Buda[falv]át (mely 1940-ben keletkezett Kis- és Nagy-Budafa egyesítésével) és Cséfát (melyhez 1940-ben hozzácsatolták Csentőfát); így megint egy új közigazgatási egység jött létre, mely ezúttal az Egyházgelle nevet kapta.

Napjainkban a házsornyi falurész utcájába térve jobb kéz felől egy leromlott állapotban levő raktárt és gazdasági épületet fedezhetünk fel, mivel ez maradt a várkastélyból, amelynek központi része a mai út túloldalán állt egészen 1943-ig, amikor is helyére családi házakat építettek.